Útikalauz anatómiába

Fogyókúra: mikor kell testsúlycsökkentő műtétre gondolni?

2024.01.31. 07:59

Van az a pont, amikor az elhízás ördögi körén a diéta és a mozgás már nem segít, ilyenkor kerülhetnek szóba a műtéti megoldások.

Kisebb vagy nagyobb súlytöbblettel tömegek küzdenek Magyarországon. A KSH 2019-es statisztikái szerint a felnőtt férfiak 65 százaléka tekinthető túlsúlyosnak vagy elhízottnak, míg a nők esetében ez az arány 52 százalék. Az életkorral a helyzet egyre csak romlik: a 15-17 évesek 16 százaléka túlsúlyos vagy elhízott, míg 65 év felettieknek már a 72 százaléka.

Magyarországon a túlsúlyosak és az elhízottak aránya Horvátországot, Máltát és Csehországot követve a negyedik legmagasabb az Európai Unióban. A jelentősebb súlyfelesleggel küzdő elhízottak arányát vizsgálva pedig kiderül, hogy csak Máltán magasabb az arányuk, mint Magyarországon.

testsulycsokkento_mutet_1.jpg

Kétszáz betegség

Pedig a túlsúly és az elhízás komoly egészségi kockázatot hordoz magában. Szinte lehetetlen felsorolni, hogy hányféle betegség kialakulásának esélye nő meg azzal, ha valaki jelentősen többet nyom, mint számára ideális lenne. A nemzetközi túlsúlysebészettel foglalkozó társaság több mint kétszáz olyan betegséget sorol fel, ami összefüggésbe hozható az extrém súlyfelesleggel.

Ezek között akadnak ritkább és gyakrabban előforduló betegségek, a legtöbb embert a 2-es típusú cukorbetegség, a magas vérnyomás, a szív- és érrendszeri betegségek, a szívinfarktus, és a stroke érintheti, de egyes daganatok kockázata is nő az elhízottaknál. Emésztőszervi megbetegedések, a fájdalmas mozgásszervi betegségek, porckopások, ízületi károsodások és alvászavarok, például az alvási apnoé kockázata is megnő.

Diéta, edzés mindenkinek?

Ennek fényében érthető, hogy sokan szeretnének megszabadulni a súlyfeleslegüktől. A legkézenfekvőbb természetesen a diéta és a testmozgás kombinációja, lehetőleg szakemberek által összeállítva. Fogyni akkor lehet, ha több kalóriát égetünk el, mint amennyit felveszünk, így a megfelelő étkezés és mozgás elvileg mindenkin segíthet. Ezenkívül vannak fogyást segítő gyógyszerek, amelyeket azonban kizárólag szakorvosi felügyelettel szabad alkalmazni.

A gyakorlat azonban mást mutat: vannak esetek, amikor a fenti megoldások nem segítenek. Egy bizonyos testsúly felett ugyanis a fogyáshoz szükséges intenzitású és időtartamú mozgás szinte lehetetlenné válik. 200-250 kiló felett sem a mozgásszervek, sem a szív és a tüdő nem bírja már a mozgás okozta terhelést, így ezek az emberek sokszor ágyhoz kötve élnek.

Hogy milyen esetekben van szükség testsúlycsökkentő műtétre, a mindig egyéni mérlegelés kérdése. Általánosságban elmondható, hogy 40 feletti BMI (testtömeg index, a kilogrammban megadott testtömeg osztva a méterben mért testmagasság négyzetével) már jelentősen korlátozza a mozgáslehetőségeket, így a diéta és edzés által elérhető fogyás esélyét is. Ha az elhízás valamilyen egyéb, súlyosabb betegség okozója (cukorbetegség, mozgásszervi panaszok stb.), akkor alacsonyabb BMI mellett is dönthet az orvos a műtét mellett.

A testsúlycsökkentő műtétek fajtái

A köztudatban még ma is sokan azonosítják a testsúlycsökkentő műtéteket a gyomorgyűrű behelyezésével, de ez már régen nem fedi a valóságot. A jelenleg végzett műtétek egyik része a gyomor térfogatát csökkenti, például a fent említett, de már ritkábban alkalmazott gyomorgyűrű vagy a jóval gyakoribb úgynevezett csőgyomorképzés. Ilyenkor néhány deci térfogatúra csökkentik a gyomrot, ami miatt az étkezéseknél nagyon hamar eljön a jóllakottság érzése, és a páciens lefogy.

testsulycsokkento_mutet_2.jpg

Vannak olyan műtétek, amelyek az emésztést befolyásolják: a bypass műtétek során a kisebbített gyomorra felvarrnak egy messziről jövő vékonybél kacsot, így tulajdonképpen a táplálék nem találkozik az emésztésért leginkább felelős vékonybél résszel. Ezzel típusú műtéttel az a gond, hogy hiánybetegségek alakulhatnak ki a nyomában, így ezt is ritkábban alkalmazzák.

Attól, hogy valakit megműtöttek, még nem száz százalékban biztos, hogy le is fog fogyni. Ehhez a műtétet végző orvos, pszichológus, dietetikus és természetesen a beteg további együttműködő munkájára van szükség.

A cikk a Budai Egészségközpont bariátriai sebészeinek közreműködésével készült.



Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása