A "méregtelenítés" egy olyan fogalom, amelyet gyakran hallani, de tudományosan nem minden esetben pontosan definiálható. Miért asszociálunk mégis erre a szóra, ha a májról beszélünk?

A máj a has jobb-felső negyedében található belső szerv. Szervezetünk normál működésében kulcsfontosságú szereppel bír, leggyakrabban az emésztéshez és „méregtelenítéshez” kapcsolódó feladatokat tulajdonítjuk neki. Mivel az utóbbi kifejezés nem túl tudományos, érdemesebb inkább anyagcserét mondani. Ez a szó ugyanis valóban biokémiai folyamatokat takar, sokkal árnyaltabban fejezi ki a máj szerepét.

Mire gondoljunk méregtelenítés alatt?

A máj a káros anyagcseretermékeket hatástalanítja, pl. az ammóniát, ami a fehérjék lebontása során keletkezik. Az elhalt vörösvérsejtekből felszabaduló bilirubint is kiválasztja az epével. Emellett a szervezeten kívülről érkező káros anyagok, például az alkohol, szerves oldószerek semlegesítésében is szerepe van, de gyógyszerek lebontására is képes. Ezek olyan biokémiai folyamatok, melyeket a máj által termelt enzimek segítségével zajlanak. Ezért következhet be a vérképben eltérés a májenzimek szintjében hosszútávú vagy nagymértékű alkoholfogyasztást követően.

Az anyagok, amelyeket a máj dolgozott fel az epevezetéken keresztül a belekbe jut és a széklettel távozik.
Fontos megjegyezni, hogy a májnak nincs specifikus képessége az összes méreg eltávolítására vagy lebontására. Bizonyos méreganyagok, például nehézfémek, egyes gyógyszerek és káros vegyi anyagok, nem feldolgozhatóak a májban.

Méreganyag-felhalmozódás?

Ami a köznyelvben használt méreganyag-felhalmozódást illeti a testben, téves megközelítés. Az emberi szervezet természetes védekező rendszere a máj, a gyomor- és bélrendszer, a vese mint kiválasztórendszer, a tüdő és a bőr egészséges működése önmagában biztosítja a szervezet “méregtelenítését”. Ide tartozik az izzadás és a vizeletürítés, mint a test saját eszköze, hogy megszabaduljon azoktól a dolgoktól, amelyekre nincs szüksége.

Ahhoz, hogy ez ne így legyen, komoly szervi megbetegedés (a vese- vagy a májfunkció zavara) vagy anyagcserezavar (a lebontást végző enzimek működési zavara) kell. Ilyenkor azonban csak orvosi az kezelés tud segíteni.

A máj szerepe a „méregtelenítésen” túl

A máj a szervezet valamennyi anyagcsere folyamatában részt vesz, a zsírok, szénhidrátok, fehérjék, hormonok anyagcseréjében is. Emellett fontos tároló szerepe van: zsírsavakat, glicerint, vitaminokat, ásványi anyagokat, vasat és szénhidrátokat (glikogén formájában) raktároz és szabályozottan enged a véráramba.

A máj kevésbé közismert funkciói közé tartozik, hogy a véralvadásban is fontos szerepe van. Alvadási faktorok, protrombin és fibrinogén nevű fehérjék termelésével és tárolásával járul hozzá a folyamathoz. Májbetegségek esetén ezért szükség lehet a véralvadás működésének vizsgálatára is.

A zsírok emésztéséhez is az epe termelésével járul hozzá, ami az epehólyagban tárolódik.

Vigyázzunk májunkra!

Mivel a májbetegségek csak késői stádiumban járnak tünetekkel, ezért ajánlatos évente egy-egy labor- és hasi ultrahang vizsgálatot kérni, gyanú esetén pedig szakorvosnál hepatológiai szakvizsgálaton is részt venni. A máj egészségének megőrzéséhez életmódi tényezők járulhatnak hozzá: a megfelelő, kiegyensúlyozott táplálkozás, a májat terhelő kemikáliák, a tartósítószerek, az adalékanyagok, a felesleges gyógyszerszedés, a túlzott zsírbevitel és az alkoholfogyasztás kerülése. A hepatitisz vírusfertőzések egy része (hepatitisz A és B) ellen védőoltásokkal is védekezhetünk, de hepatitisz A és E ellen megfelelő testi és konyhai higiéniával is tegyünk! A hepatitisz C vérrel, a B vérrel és nemiváladékokkal terjed, ezért törekedjünk a biztonságos szexre, illetve kerüljük a szövetnedvekkel szennyezett eszközökkel való érintkezést!

A cikk a Budai Egészségközpont hepatológusának közreműködésével készült el.