Életeket menthet, ha tisztában vagyunk a stroke első jeleivel, és időben, határozottan cselekszünk.

Gutaütés, szélütés, agyvérzés, stroke: a köznyelv sokféleképpen hívja ugyanazt, a súlyos, életet veszélyeztető akut agyi érkatasztrófát. A stroke az agy működészavara, hátterében két fő tényező állhat: 1) az agy oxigéndús vérrel való ellátása lelassul a vérellátó erek érelmeszesedése, és emiatt bekövetkező eldugulása miatt (iszkémia)vagy 2) a véredényfal megrepedése, vagyis az érsérülés miatti koponyaűri vérzés miatt (agyvérzés).

Hogy miért kap valaki stroke-ot, csak részben megmagyarázható. Az biztos, hogy kockázati tényező a magasabb életkor, hiszen előfordulása a kor előrehaladtával folyamatosan nő. Az is kijelenthető, hogy a férfiak nagyobb arányban érintettek, mint a nők. Megdöbbentő adat, de a 65 év feletti férfiak közül minden tizediket érint a betegség. A stroke a második leggyakoribb halálok a szívbetegségek után. Az agyi érkatasztrófa esélyét növeli a magas vérnyomás, a dohányzás, a mozgásszegény életmód, a cukorbetegség, az egészségtelen táplálkozás is, de nem elhanyagolható a genetikai hajlam sem.

A stroke-nál a legfontosabb a sürgős orvosi beavatkozás. Ezért a beteg nyugalmi helyzetbe tételével egyidőben, azonnal, késlekedés nélkül hívni kell a mentőket, hogy mielőbb kórházi ellátást kaphasson. Nem túlzás kijelenteni, hogy minden egyes perc számít. Minél hamarabb kerül a páciens szakorvoshoz, annál nagyobb agyterület megmentésére van esély, de meg kell jegyezni, hogy nem minden stroke esetén van beavatkozási lehetőség. Ezen múlhat, hogy mekkora károsodás következik be. Mivel akut stroke esetén legtöbbször gyógyszeresen is van lehetőség beavatkozni, ezért bizonyos esetekben akár teljesen visszafordítható lehet a keringészavar.

Az első figyelmeztető jelek

A stroke-ot számos esetben (de messze nem mindig!) megelőzi az agy átmeneti keringési zavara. Ez az úgynevezett átmeneti ischaemiás roham vagy más néven TIA (transient ischemic attack). Ez a stroke-ot megelőző figyelmeztetés, amelynek tünetei 24 órán belül megszűnnek, ezért sokan nem is veszik komolyan. Pedig a TIA azonnali átvizsgálást igényel, hogy annak ismétlődésének vagy tartós károsodás kialakulásának esélyét gyógyszeres kezeléssel csökkenteni lehessen. Azok a betegek, akiknél felismerik a TIA-t, amit azonnal kivizsgálnak és kezelnek, ritkábban kapnak stroke-ot. Ezért lényeges, hogy mindenki tisztában legyen a stroke és a TIA első tüneteivel.

A TIA vagy a stroke kezdeti tünete lehet:

• Féloldali bénulás: a karok, a lábak vagy az arc hirtelen lebénulása az egyik oldalon

• Jellegzetes tünet a lefelé görbülő száj, amikor a beteg nem tud O betűt formálni az ajkaival.

• Hirtelen fellépő beszédzavar, a páciens szeretne mondani valamit, de úgy érzi, hogy nem tudja megformálni a szavakat vagy nem érti azokat, amiket hozzá intéznek

• Látászavar, amely általában az egyik szem látómezőjének részleges kiesésével jár.

• Eszméletvesztés, tudatzavar.

• Járási bizonytalanság, heves szédülés, hányás

Ha a stroke gyanús beteg eszméleténél van, akkor meg lehet kérni arra, hogy mosolyogjon. Ha aszimmetrikus a mosolya, az arca egyik oldala ernyedt, az erősíti a stroke lehetőségét. Az is, ha nem tudja szabályosan kinyújtani a nyelvét, hanem félreáll, félrelóg a nyelve. Ugyancsak segít a stroke gyanújánál tájékozódni, ha a beteg nem tudja egyszerre, egyformán felemelni mindkét karját. A beszédet is érdemes megfigyelni, ha nem tud pontosan visszamondani egy egyszerű mondatot, nem találja a szavakat, rosszul ragoz, zavaros a beszéde, szintén lehet stroke gyanús. Ugyanakkor nem érdemes hosszan vizsgálni a tüneteket, a mielőbbi orvosi ellátás a legfontosabb.

Megelőzhető a stroke?

Száz százalékos biztonsággal nem lehet kijelenteni, hogy megfelelő életmóddal megelőzhető a stroke. De bizonyos kockázati tényezőket ki lehet iktatni, ezzel csökkentve az agyi érkatasztrófa bekövetkezésének esélyét. Ilyen a vérnyomás optimalizálása, a megfelelő vércukor és koleszterinszint beállítása, a testsúly normalizálása, a dohányzás elhagyása, az egészséges étkezés és a rendszeres testmozgás.

A cikk a Budai Egészségközpont neurológusának közreműködésével készült el.