A fogorvostól való szorongás szinte mindenkinek ismerős érzés lehet. De mi van azokkal, akik ennél súlyosabb, fóbiás tüneteket tapasztalnak? Mi okozza a fogorvosfóbiát és hogyan küzdhetünk ellene?

Gyakorlatilag alig van olyan felnőtt vagy gyerek, aki ne tartana legalább egy kicsit a fogászati kezeléstől. Ez teljesen természetes, hiszen a fogászati kezelés egy kiszolgáltatott helyzetbe kényszerít, ahol sokak számára kellemetlen szagokkal, hangokkal találkozhatunk. A korszerű fájdalomcsillapító lehetőségek ellenére néhány esetben még manapság is kényelmetlen érzésekkel járó, diszkomfortos helyzet.

A probléma ott kezdődik, ha ez a természetes óvakodás szorongássá, vagy nehezen legyűrhető félelemmé alakul. Márpedig ez nem ritka: kutatások szerint a fogorvosi kezeléstől való valamilyen mértékű szorongás (tudományos nevén dental fear and anxiety: DFA) a népesség több mint harmadára jellemző. Ennél is súlyosabb, a népesség körülbelül öt százalékára jellemző a kifejezett fóbiás rettegés a fogászati beavatkozásoktól.

Az ilyen fóbiában szenvedők a fogászati kezelést ijesztőbbnek érzik, mint a fájdalmat, amit a beteg foguk miatt megélnek. És bár józan ésszel belátják, hogy szükségük van a kezelésre, segítség nélkül nem minden esetben tudják rászánni magukat. A kezelés elmaradása tovább ronthatja a fogászati problémát, így egyre komolyabb beavatkozásokra lesz szükség, ami tovább növeli a szorongás mértékét. Jó hír azonban, hogy megfelelő segítséggel ki lehet törni ebből az ördögi körből.

Melyek a fogorvosfóbia tünetei?

Az egyik legjellemzőbb tünet, hogy a beteg a fogászati kezelést mindenáron szeretné elkerülni. A lefoglalt időpontot újra és újra lemondja, kifogásokat keres, bármilyen más, adott esetben kellemetlen programot is fontosabbnak ítél, minthogy felkeresse a fogorvost. Ha mégis eljut a rendelésre, akkor a fogorvosi székben enyhébb esetben izzad, végtagjai remegnek, enyhe hányinger gyötri. Súlyosabb esetben a pánikrohamhoz hasonló tüneteket mutat: enyhe légszomjjal küzd, szapora szívdobogást, mellkasi fájdalmat, szorítást érez. Előfordul, hogy a beteg úgy érzi, hogy ájulás fenyegeti, esetleg halálfélelme van. Sajnos előfordul, hogy a tünetek lehetetlenné teszik a kezelés elvégzését.

A fogorvosfóbia okai

A fogorvostól való erős szorongás vagy félelem oka számos esetben valamilyen gyerekkori traumában keresendő. Ez lehet egy rossz élmény a fogorvosnál, ami annál is inkább érthető, mert a mai felnőttek, különösen a negyven felettiek gyerekkorában a fogászati ellátás közel sem volt annyira kíméletes, mint manapság. Egy ilyen fájdalmas emlék annyira mélyen bevésődhet, hogy hosszú évtizedekkel később is szorongást okozhat.

A kellemetlen gyerekkori tapasztalatok mellett a kutatások más korábbi traumákkal is összefüggést találtak. Ha valaki például valamilyen egyéb ok miatt poszttraumás stressz szindrómában vagy valamilyen mentális betegségben szenved, akkor nagyobb esélye van arra, hogy a fogorvosi kezelés is szorongást, félelmet vált ki belőle. Azoknak is, akik korábban valamilyen fej- vagy nyaksérülésen, komolyabb szájsebészeti beavatkozáson estek át. De összefüggést találtak a visszahúzódó, introvertált alaptermészet és a fogászati fóbia között is.

Fogászati fóbia gyerekeknél

Gyerekek esetében a pszichológusok még egy érdekes összefüggésre figyeltek fel. Azoknak a szülőknek a gyerekei, akik maguk is erősen féltek a fogászati kezeléstől, jóval nagyobb eséllyel váltak szorongóvá, mint a fogászati beavatkozásokat lazábban kezelő szülők gyerekei. Vagyis a szülőktől látott minta alapvetően befolyásolja a gyerekek érzéseit, éppen ezért kell törekednünk a pozitív példamutatásra. Jó hír, hogy a gyerekekkel kapcsolatos vizsgálatok azt is kimutatták, hogy az életkor előrehaladtával náluk egyre csökken a fogorvostól való félelem mértéke.

Mit tehetünk a fogászati fóbia ellen?

Szerencsére a probléma jól kezelhető, de alapvető fontosságú, hogy tudassuk a fogorvosunkkal, hogy mit érzünk. Ha nyíltan vállaljuk a szorongást, a félelmet azzal segítünk az orvosnak és saját magunknak is legmegfelelőbb megoldás megtalálásában. Enyhébb esetekben elég lehet egy szorongásoldó légzéstechnika vagy valamilyen figyelemelterelés alkalmazása. Ez utóbbi lehet akár zenehallgatás vagy filmnézés, ha a fogorvos munkáját ez nem zavarja. Komolyabb esetben szóba jöhet rövid, célzott, kognitív viselkedésterápia egy pszichológusnál.

Ugyanakkor vannak gyógyszeres megoldások is, például a szülésnél is alkalmazott kéjgáz, vagy egyéb szorongásoldó, nyugtató szerek használata. Már Magyarországon is elérhetőek az altatásban végzett fogászati kezelések, ha valaki úgy érzi, hogy csak így tud átesni a szükséges beavatkozásokon, akkor nyugodtan választhatja ezt a módszert is.

A cikk a Budai Egészségközpont munkatársainak közreműködésével készült el.