2051-re 32% lesz a 65 év feletti lakosság aránya Magyarországon, ez a korosztály a leginkább veszélyeztett a hőhullámok egészséghatásai által.

A nyári hőség az egészséges embereket is megviseli, a krónikus keringési betegségekben szenvedőknek azonban különösen figyelniük kell magukra a hőhullámok alatt. Az előrejelzések szerint Közép-Európában is egyre forróbb nyarakra, akár hetekig tartó extrém hőségre kell számítanunk. Mindenkinek figyelni kell a lehetséges hőártalom veszélyeire, amelyek ronthatják a betegek állapotát. A klímaváltozás hazai várható egészséghatásainak vizsgálatában meghatározó az Országos Közegészségügyi Központ szerepe, ahol külön kutatócsoport elemzi több évtizede a hőhullámok hazai egészségkárosodási rizikótényezőit. A napi középhőmérséklet 5 °C-os növekedése a jövőben 6%-kal növeli az összes halálozás kockázatát, 10%-kal keringési rendszeri betegségek kockázatát.

A hőség mindenkire hatással van

A kánikula mindenkire hatással van: enyhébb esetben is romlik a koncentráló képesség, csökken a fizikai és mentális teljesítmény, álmosság, kábultság jelentkezik. Súlyosabb esetben a szervezet hőszabályozó képességének, illetve a folyadék- és ionháztartásának átmeneti felborulása kiszáradáshoz, a hőségkollapszushoz, a testhőmérséklet megemelkedéséhez, a nagy meleg miatti eszméletvesztéshez, hőgutához vezethet.

Mivel a szervezet hőszabályozó képességét számos tényező befolyásolja, így a kor, a testtömeg, az erőnlét, az egészségi állapot, a folyadékbevitel, a táplálkozás és a gyógyszerszedés is hatással lehet rá. Ezért fokozott veszélyben vannak a kisgyerekek, az idősek, a krónikus betegségekben szenvedők, köztük a szív- és érrendszeri betegek is.

Népességarányosan a legsúlyosabb problémát a jövőben is a szív- és érrendszeri betegségek, illetve a magas vérnyomás fogja jelenteni: az előbbi esetében 2,7 millió beteggel, utóbbi esetében pedig 3,2 millió beteggel lehet számolni 2051-re a jövő népegészségügyi ellátórendszerének.

Így hat a kánikula a szív-és érrendszeri betegségekkel élőkre

Már a melegfront közeledte is hatással van a keringési betegségekben szenvedőkre: kimutathatóan gyakoribbak az úgynevezett érkatasztrófák, a stroke, a szívinfarktus, a trombózis, az embólia. A hőség csökkenti a vérnyomást, de ez nem kedvez a magas vérnyomás betegségben szenvedőknek sem, sőt veszélyes is lehet a számukra, mivel vérnyomás ingadozást, a vérnyomás extrém esését válthatja ki, szédülést, rosszullétet, ájulást, és az amúgy is károsodott érrendszerben növelheti az érkatasztrófák előfordulását.

A keringési rendszeri betegségek növekedése elsősorban a 75 év felettieket fogja leginkább érinteni: korcsoportos arányuk akár a duplájára is növekedhet 2051-re. Ezzel párhuzamosan a magas vérnyomás betegség 3,2 millió lakos számára okozhat problémát a jövőben, részarányuk főleg 55 év kor felett növekedhet majd.

5 tanács szívbetegeknek a hőártalmak elkerüléséért

1. Hőség idején különösen vigyázzon a folyadékbevitelre: napi 3-4 liter folyadék bevitelére is szükség lehet. Legjobb ehhez a szénsavmentes ásványvíz, de levesek, teák, gyümölcslevek is jó szolgálatot tehetnek, hiszen mindegyik alkalmas az izzadással elvesztett ionok pótlására is.

2. Beszélje meg orvosával az alkalmazott vérnyomáscsökkentők és vízhajtók használatának esetleges módosítását, mivel az extrém hőség idején ezek csökkentésére is szükség lehet.

3. Kímélje magát, óvakodjon a megterhelő fizikai aktivitástól, pihenjen sokat!

4. Ha szédül, ájulás környékezi, akkor feküdjön le és polcolja fel lábait úgy, hogy a lábfeje a fejénél magasabb pozícióba kerüljön. Ha valaki a környezetében rosszul lenne a hőségtől, első lépésként fektesse ebbe a testhelyzetbe, ami fokozza az agyi véraramlást.

5. A legmelegebb déli órákban (11-15 óra között) ne menjen szabadba, maradjon a lehetőség szerint hűtött, sötétített helyiségben!

A cikk a Budai Egészségközpont kardiológus szakorvosának közreműködésével készült.