Útikalauz anatómiába

Június 21. – a védőoltások világnapja

2022.06.21. 06:29

Érdemes ez alkalomból végiggondolni, mit is köszönhetünk a vakcináknak, amelyeket joggal számítunk az orvostudomány legnagyobb sikerei közé!

Húsz évvel ezelőtt, 2002. június 21-én hirdette ki a WHO azt a csodálatos eredményt, hogy a mesterséges immunizációnak, vagyis a védőoltásoknak köszönhetően Európában megszűnt a járványos gyermekbénulás betegség. Magyar kezdeményezésre ez a nap lett a védőoltások napja.

anatomia_vedooltas_vilagnap_1.jpg

A védőoltások eredményei

Az orvostudomány legjelentősebb eredménye a fertőzések elleni immunizálás, a védőoltások bevezetése. Emberéletek millióit mentik meg azzal, hogy a súlyos szövődményeket vagy akár halált okozó fertőző betegségek ellen felvértezik az emberi szervezetet. Több, korábban nagyon súlyos járványokat kiváltó kórokozótól mára teljesen sikerült mentesíteni a világot. Így például a feketehimlő már nem szedhet több áldozatot, és a járványos gyermekbénulás is jelentősen visszaszorult, Európában már nem fordult elő 2002 óta. A WHO kiterjesztett védőoltási programját közel ötven éve indították el, ma a gyerekek többsége, mintegy 85 százaléka az egész világon részesül a védőoltásokban. Magyarországon a kötelező védőoltásokat a gyerekek közel száz százaléka megkapja. A hatalmas siker ellenére világszerte van még hová fejlődni, hiszen évente még mindig körülbelül hatvanmillió ember hal meg olyan betegségben, amely ellen létezik hatékony védőoltás.

Kötelező és ajánlott védőoltások

Vannak kötelezően beadandó és ajánlott oltások. Hazánkban mintegy húsz fertőzés ellen lehet ilyen módon védekezni. A kötelezők többsége életkorhoz kötött védőoltás, amelyet gyermekkorban, 15 éves korig, megszabott időben kell megkapni. Kötelező például a tuberkulózis elleni BCG, a DPT, vagyis a torokgyík, a tetanusz és a szamárköhögés elleni kombinált készítmény, a járványos gyermekbénulás elleni vakcina, illetve a kanyaró, a mumpsz és a rubeola elleni védőoltás. Fiatalok korhoz kötött oltása a Haemophilus influenzae baktérium elleni oltás és a hepatitis B elleni oltás. Minden évben ajánlott az aktuális influenzatörzs elleni védőoltások felvétele is, valamint az utazóknak érdemes szakembertől tanácsot kérni, hogy az úticéljuknak megfelelően milyen védőoltást érdemes, esetleg melyet kötelező beadatniuk.

A mesterséges immunizáció hatásmechanizmusa

A védőoltások hatásmechanizmusa azon a tapasztalaton alapszik, hogy a fertőzésekből kigyógyulva a szervezet valamelyes védettséget szerez az adott betegséget okozó kórokozóval szemben; legközelebbi találkozáskor felismeri azt, és hatékonyan képes védekezni ellene megfelelő antitestek termelésével. A vakcinák ezt az immunválaszt váltják ki legyengített vagy elölt kórokozók bejuttatásával. Ezek nem alakítanak ki betegséget, de a védekező reakciót elindítják.

anatomia_vedooltas_vilagnap_2.jpg

A védőoltások típusai

A védőoltás aktív vagy passzív módon válthatja ki az immunrendszer védelmi reakcióját. Az aktív vakcina legyengített vagy elölt kórokozót (vagy annak egy részét) tartalmazza, amely betegséget nem okoz ugyan, de beindítja a szervezetben az antitestek termelését. Ezután az antitestek, ha a páciens találkozik az adott kórokozóval, megakadályozzák a betegség kialakulását. A passzív immunizáció során pedig a vakcinával kész, specifikus antitesteket juttatnak be olyan páciensek szervezetébe, akiknek az immunvédelme koruk vagy állapotuk miatt már nem képes megfelelő ellenanyagokat termelni. A passzív vakcinákat azok vérsavójából állítják elő, akik már átestek a betegségen.

Így kezdődött

Bármilyen hihetetlen, de a megelőző, mesterséges immunizációnak már több ezer éves múltja van. Már az ókori Kínában is megfigyeltek olyan eseteket, hogyha valaki a beteg környezetében megfertőződött a himlős beteg hólyagváladékával, akkor nála enyhébb tünetekkel jelentkezett a betegség, nem halt bele, és életre szólóan védett lett. Feljegyzések tanúsítják, hogy tudatosan éltek is ezzel a megelőzési lehetőséggel. Az újkori Európában az angol Edward Jenner figyelte meg és alkalmazta ezt a „variolációnak” elnevezett módszert, ő lett a vakcináció, a védőoltások első felfedezője.

A cikk a Budai Egészségközpont infektológusának közreműködésével készült el.



Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása