A pulzus vizsgálatával számos információhoz juthatunk a testünk működéséről, de elhamarkodottan nem szabad ítélni: a pulzusszámot sok tényező befolyásolja.

A pulzus, vagyis a percenkénti szívverések száma a legalapvetőbb vizsgálatok egyike, amelynek segítségével könnyen, gyorsan értékelhető az egészségi állapot. A pulzus kitapintható a csukló hüvelykujj felé eső részén (az itt futó ütőér vizsgálatával), vagy a nyak oldalsó részén, a könyökhajlatban, esetleg a halántékon. Bár csak erre nyilván nem építhető diagnózis, a pulzusszámból az orvosok következtethetnek a vérnyomásra, esetleges érszűkületre, szívbetegségekre.

A normális pulzusérték határai

A pulzusszám értékelése azonban rengeteg különböző tényező függvénye. Nem mindegy, hogy nyugalmi pulzust mérünk, vagy valamilyen fizikai erőfeszítés, esetleg mentális stresszhelyzet alatt vagy után vizsgáljuk a percenkénti szívverések számát. Emellett bizonyos gyógyszerek szedése is befolyásolhatja a pulzusszámot, ahogy különböző betegségek megléte is. A lázas állapot, a szívizom különböző problémái, tüdőpanaszok, fertőzések, pajzsmirigy problémák mind hatnak a pulzusszámra. Befolyásoló tényező továbbá az életkor, a nem, az edzettségi állapot, de akár a hőmérséklet, a páratartalom, az elfogyasztott koffein, alkohol, nikotin vagy drogok is.

Éppen ezért nem könnyű meghatározni, hogy mi számít normális pulzusértéknek. Általánosságban elmondható, hogy nyugalmi helyzetben a pulzusszám 70-75/perc, de akár 50-60/perc is lehet. Ugyanakkor a fent említett élethelyzetekben és különböző szerek hatása alatt a 100-110/perc is normálisnak tekinthető.

Hogy mennyi a maximális, még egészségesnek tekinthető percenkénti pulzusszám terhelés esetén, azt az életkor függvényében lehet nagyjából kiszámolni. A bevett módszer szerint a beteg életkorát kell kivonni 220-ból, vagyis egy 50 éves ember esetén a maximális pulzusszám 170/perc komoly fizikai aktivitás vagy mentális terhelés, stressz esetén.

Túl lassú szívverés

Ha valakinek az ideálisnak tartott 70-75/perc-nél alacsonyabb, 50-60/perc vagy ez alatti a pulzusa, az nem jelenti okvetlenül azt, hogy valamilyen problémája van. Itt is figyelembe kell venni az egyéb tényezőket: fiatal, jó edzettségi állapotban lévő embereknél az alacsonyabb érték is elfogadott. A magyarázat egyszerű: ha valaki kivételesen jó fizikai állapotban van, rendszeresen sokat sportol, fizikai munkát végez, akkor a szívizmai is jobb állapotban vannak az átlagosnál, így azoknak kevesebb munkára, vagyis kevesebb összehúzódásra van szükségük a vér áramoltatásához.

Más a helyzet akkor, ha ezt az alacsony értéket nem egy fiatal sportolónál, hanem egy idősebb, gyenge fizikumú, egészségügyi problémákkal küzdő embernél mérik. Ebben az esetben ugyanis az alacsony pulzusszám hátterében pajzsmirigy alulműködés vagy szívbetegségek, például a szívritmust szabályozó sejtek betegségei is állhatnak. Ilyenkor akár pacemaker (szívritmus-szabályozó készülék) beültetésére is szükség lehet.

Túl gyors szívverés

A pulzus számtalan okból emelkedhet átmenetileg 100-110/perc fölé. Fizikai vagy lelki megterhelés, erős stresszhatás, kimerültség, magas külső hőmérséklet, de akár hormonális változások, bizonyos gyógyszerek, koffein-, nikotin-, drogfogyasztás is megdobhatják a pulzust. Akár az olyan vény nélkül kapható szereknek is lehet ilyen hatása, mint például bizonyos fogyókúrás készítmények, vagy a sokak által nem rendeltetésszerűen használt orrcseppek.

Komolyabb bajt az ennél alattomosabban jelentkező pulzusszám-emelkedés jelezhet. Ilyen esetekben a betegek sokszor nem is észlelik, hogy “gyorsabban ver a szívük”, mert nem hirtelen fellépő, átmeneti jelenségről van szó, hanem arról, hogy a pulzusszámuk lassan és tartósan kúszott fel az optimális érték fölé. Sokszor csak egy orvosi szűrővizsgálaton, rutin ellenőrzésen derül ki számukra, hogy valami nem stimmel. A háttérben számos kardiológiai, belgyógyászati probléma állhat, ezért alapos kivizsgálást igényel, a továbbiakban pedig körültekintést, mert ilyenkor a szívinfarktus kialakulásának kockázata is megnő.

Szabálytalan szívverés

Előfordulhat az is, hogy a pulzus szabálytalanná válik, vagyis a szívizom összehúzódásai extra ütésekkel, vagy éppen ellenkezőleg, kihagyásokkal történnek (aritmia). A legtöbb esetben szerencsére nincs a jelenség mögött komolyabb baj, ahogy a szapora szívverést, úgy ezt is okozhatja a kimerültségtől a gyógyszerfogyasztásig számos tényező. Ugyanakkor, ha a szabálytalan szívverés hosszabb távon fennáll, akkor mindenképpen orvoshoz kell fordulni, mert a jelenség súlyosabb betegségre is utalhat. Mivel csak szívritmuszavarból közel száz különbözőt tartanak nyilván, csak alapos orvosi vizsgálat derítheti ki, hogy mi áll a háttérben. Nem csak szívbetegség lehet: akár pajzsmirigybetegség, a cukorbetegség, elhízás is okozhat hasonló tüneteket.

A cikk a Budai Egészségközpont kardiológusának közreműködésével készült.