Sokan szenvednek visszérbetegségtől, vagyis a lábszár vénáinak kóros kitágulásától. Nekik ajánlunk néhány olyan gyakorlatot, visszértornát, amellyel ezek a kellemetlenségek enyhíthetők.

A visszérbetegség (varicositas) igen gyakori elváltozás, becslések szerint a felnőtt népességnek akár a felét is érinti. Leggyakrabban az alsó végtagon, a lábszárak és a comb belső, illetve hátsó oldalán, a bokák tájékán alakul ki. Lényege a vénák falának megereszkedése, kóros kitágulása. Ennek során a szén-dioxidot szállító vér szív felé tartó útját segítő vénabillentyűk már nem záródnak tökéletesen, nem képesek a kitágult vénákban ellátni a feladatukat. A rugalmasságukat veszített, kitágult vénák falában kiöblösödések alakulnak ki, amelyekből nehezebben ürül ki a vér, így romlik az egész testrész keringése.

A varicositas sokáig tünetmentes lehet, az első jelei a láb elnehezedése, gyengesége, fáradékonysága, gyakori görcsei, fájdalma. Külső jelei a hajszálerek tágulatainak, az ún. seprővénák lilás-kékes hálózatának, később pedig a vastagon kidudorodó, kanyargós vénáknak a megjelenése. A visszérbetegség korántsem csak esztétikai probléma, hiszen gyakori a gyulladásos szövődmény, a visszérgyulladás is. A tágulatokban pangó vér besűrűsödik, rögösödésre hajlamos, így a visszérbetegség jelentősen növeli a trombózis kockázatát is. A rosszabb vér- és nyirokkeringés miatt megnő a nehezen gyógyuló sebek, a lábszárfekély kialakulásának veszélye is.

Kiket veszélyeztet a visszerek kialakulása?

A visszérbetegség kockázatát elsősorban alkati, öröklött hajlam növeli, mivel egyes családokban a kötőszövet veleszületett gyengesége miatt gyengébbek az érfalak és a vénabillentyűk. Életmódi körülmények is fokozzák a kockázatot: hamarabb kialakulhat a visszérbetegség ülő vagy álló munka, a lábakra ható nagy terhelés, várandósság vagy jelentős túlsúly, mozgásszegény életmód mellett. Ha munkánk vagy egy hosszú utazás miatt nincs lehetőség a lábunk mozgatására, akkor a megelőzés egyik legjobb eszköze a kompressziós gyógyharisnya viselése. Az életkor és a nem is befolyásolja a vénák állapotát: a visszérbetegség kétszer annyi nőt érint, mint amennyi férfit, és idősebb korban jellemzőbb.

A visszerek mielőbb kezelésre szorulnak, hogy megelőzhetők legyenek a súlyosabb következmények. A vénákat erősítheti a gyógyszeres kezelés, súlyosabb esetben pedig injekciós, ún. szkleroterápiára, illetve visszérműtétre is szükség lehet. A sebészi beavatkozás lényege az érintett, károsodott vénaszakasz kiiktatása, eltávolítása.

Visszér elleni tornagyakorlatok

Ha valaki több okból is veszélyeztetve van (a családban már előfordult súlyos visszérbetegség, ülőmunkát végez, jelentős túlsúlya van stb.) akkor nagyon fontos, hogy mielőbb tegyen valamit a visszérbetegség kialakulása ellen. Legtöbbet a rendszeres mozgás jelentheti, mivel a lábizmok pumpáló mozgása hat a vénák falára, serkenti a vérkeringést, erősíti az érfalakat. A leginkább megfelelő mozgásformáról, mennyiségéről, intenzitásáról ajánlott szakorvossal konzultálni, mert a már kialakult érgyulladás esetén a terhelés fokozódásával, ugrással vagy erős zökkenéssel járó edzés akár árthat is. Bárkinek ajánlható azonban például a fokozatosan bevezetett, emelkedő időtartamú, távú séta és az úszás, a szobabicikli vagy a kerékpározás, társastánc is.

Fekvő vagy ülő helyzetben is sokféle visszértorna-gyakorlat végezhető, és ezekhez különösebb előkészületre vagy edzőteremre sincs szükség. Ha nincs kerékpározásra mód, hanyatt fekvésben (szőnyegen vagy ágyon) a lábakat felemelve is imitálhatjuk a kerékpározást. A visszértorna alapgyakorlata a lábemelés, fekve vagy akár ülve is, egyszerre 5-10 alkalommal emelve a lábakat, a felemelt lábfejekkel körözve, a lábfejet spiccre nyújtva, illetve „pipálva”, a lábujjakat „karmolva” mozgatva egy sorozatban 10 alkalommal. Ülő helyzetben a lábak elé tett párnát a két lábfejjel felváltva nyomjuk, pedálozzunk. Állás közben többször lábujjhegyre állva, a lábszár izmait megfeszítve is előidézhetjük az izmok pumpáló, a vérkeringést serkentő mozgását.

A torna mellett a kezelés hatékony módja a különböző (például vadgesztenye-kivonatot tartalmazó) visszérkrémekkel való bedörzsölés. Pihenés, tévézés közben jó hatású, ha a lábainkat ülő-szintig polcoljuk ezzel is javítva a keringésüket.

A cikk a Budai Egészségközpont érsebészének közreműködésével készült.