Kevéssé közismert, de a hasnyálmirigy átültethető, és létezik belőle mesterséges is.

A hasnyálmirigy nevének hallatán a legtöbb embernek két dolog jut eszébe, a hasnyálmirigyrákban elhunyt techguru, Steve Jobs neve és az, hogy ennek a szervnek valami köze van a cukorbetegséghez. Azok közé a szervek közé tartozik, amelyek működésével viszonylag kevesen vannak tisztában. Összegyűjtöttünk néhány érdekes tényt, amelyek segítségével jobban megismerhetjük ezt a bonyolult működésű, fontos szervet.

1. A hasnyálmirigy (pancreas) a hasüregben, a gyomor alatt, a patkóbél görbületében helyezkedik el. Két fontos funkciója van: egyrészt enzimekből álló emésztőnedvet készít, amely részt vesz az elfogyasztott táplálék lebontásában. Másrészt hormonokat, elsősorban inzulint termel, amelyek segítenek szabályozni, hogy a szervezet hogyan használja fel és raktározza a cukrot, a test legfontosabb energiaforrását.

2. A hasnyálmirigy belső elválasztású sejtjei a Langerhans-sejtek. A név Paul Langerhans XIX. századi német patológus, biológusra utal, aki felfedezte ezeket az inzulint kiválasztó sejteket.
A Langerhans-sejtek csoportosan helyezkednek el a hasnyálmirigy állományán belül, ezért Langerhans-szigetnek is nevezik őket

3. A hasnyálmirigy elnevezés a görög „pankreas” szóból származik, és azt jelenti: „tisztán hús”. Ezzel a névvel a szerv állagára utaltak.

4. Az egészséges hasnyálmirigy viszonylag kicsi, körülbelül 15-25 centiméter hosszúságú, 80-125 gramm súlyú szerv. Három részből áll: egy vastagabb fej (az úgynevezett pancreasfej), egy vékonyabb test és egy farok részre osztható.

5. A hasnyálmirigy a nyelv ízlelőbimbóihoz hasonlóan tele van ízreceptorokkal, amelyek figyelik, mi történik a vérben. Amikor érzékelik, hogy a vér cukorszintje emelkedik, a hasnyálmirigy belső elválasztású sejtjei megfelelő mennyiségű inzulint bocsátanak ki, hogy kiegyensúlyozzák azt.

6. Az 1-es típusú cukorbetegség úgy alakul ki, hogy az immunrendszer megtámadja azokat a sejteket a hasnyálmirigyben (béta sejtek), amelyek az inzulint termelik. Emiatt a tápanyagból származó szénhidrátokat nem tudja lebontani a szervezet, a sejtek nem hasznosítják a glükózt, így a vércukorszint tartósan magassá válik.

7. A hasnyálmirigyet leggyakrabban érintő betegségek a gyulladás és a daganat. Hasnyálmirigy-gyulladás akkor fordul elő, amikor a hasnyálmirigy emésztőenzimei még a hasnyálmirigyben aktiválódnak. Ilyenkor emésztőnedvek halmozódnak fel a szervben, és a hasnyálmirigy lényegében saját magát kezdi el felemészteni.

8. A hasnyálmirigyrák túlélési aránya az egyik legrosszabb az összes ráktípus közül, a diagnosztizáltak mindössze 3-6 százaléka él legalább további öt évig. A hasnyálmirigyrák hátterében leggyakrabban családi halmozódás és a dohányzás állnak, de a krónikus hasnyálmirigy-gyulladás is vezethet idővel a hasnyálmirigyrákhoz.

9. Daganatos betegség esetén a hasnyálmirigy eltávolítható. A műtét lehet részleges, ahol az orvosok csak a hasnyálmirigy megbetegedett részét távolítják el, vagy teljes, amikor az egész hasnyálmirigyet kiveszik. A hasnyálmirigy-eltávolítás élethosszig tartó inzulinfüggő cukorbetegség kialakulásához vezet.

10. Lehetséges a hasnyálmirigy-átültetése is, a világon évente közel 20 ezer ilyen beavatkozást végeznek. Ilyenkor egy donor egészséges hasnyálmirigyét kapja a beteg. A hasnyálmirigy átültetését csak az összes belgyógyászati módszer kimerülése után javasolják a súlyos állapotú 1-es típusú (inzulinfüggő) cukorbetegeknek.

+1. 2016-ban az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság jóváhagyta az első mesterséges hasnyálmirigyet 14 évesnél idősebb, 1-es típusú cukorbetegségben szenvedők számára. Ez a beültetett eszköz egy glükózmonitorral összekötött inzulinpumpa. A monitor 5 percenként ellenőrzi a vércukorszintet, majd a pumpa gondoskodik az ehhez mérten megfelelő mennyiségű inzulin adagolásáról a vércukorszint egyenletesen tartása érdekében.

A cikk a Budai Egészségközpont belgyógyász szakorvosának közreműködésével készült.