Sajnos a koronavírus okozta betegség nem mindig ér véget ott, hogy a beteg jobban érzi magát és negatív lesz a PCR-tesztje.

Több mint egy éve tart a világot letaroló koronavírus-járvány, ez idő alatt a szakemberek számos információt jegyeztek fel a betegség lefolyását, szövődményeit illetően. A korai megfigyelések alapján a láz, a köhögés és a fejfájás a COVID-19 jellemző tünetei, nagyon jellegzetes panasz a szaglás és az ízérzékelés elveszítése. Ismert tény, hogy a COVID-19 betegség sok más panasszal is járhat. Sőt, a beteg gyógyulását jelző negatív PCR-tesztek után is lehetnek panaszosak a betegek. Az akut betegség időszakát követően 4-6 hét múlva jelentkező szimptómákat post-COVID tünetegyüttesnek nevezzük.

Ebben az időszakban a leggyakoribb tünetek a fáradékonyság, nehézlégzés vagy mellkasi fájdalom, koncentrációs zavarok, álmatlanság vagy rémálmok. Amennyiben panaszok a fertőzés lezajlása után 12 héttel is jelentkeznek, akkor a szakirodalom szerint ún. long-COVID (vagyis hosszú COVID) szindrómával kell számolnunk.

A COVID tünetei időrendben

A COVID-19 betegség lefolyása nagyon változatos, hiszen vannak, akik teljesen tünetmentesek vagy alig érzékelnek tüneteket, míg mások súlyos panaszokkal küzdenek. Mégis fel lehet állítani egyfajta időrendet a tünetek megjelenésével kapcsolatban. A betegség első három napjára sok esetben a viszonylag enyhe tünetek jellemzőek: fejfájás, enyhe torokfájdalom vagy torokkaparás, köhögés, fáradékonyság. De vannak olyanok is, akiknél hasfájást, hasmenést panaszolnak a korai szakaszban. Néhány nap után jelentkezhet a szaglás és az ízérzékelés elveszítése is.

A 4. és a 6. nap közötti időszakban súlyosbodhatnak a tünetek, erre az időszakra jellemző a magasabb, gyakran nehezen lenyomható láz, hidegrázás, erőteljesebb köhögés, ízületi és izomfájdalmak, mellkasra nehezedő nyomás. Tapasztalatok szerint a betegség legkritikusabb időszaka az 5-10. nap között lehet. Ekkor alakulhatnak ki olyan légzőszervi komplikációk, amelyek esetleg kórházi kezelést igényelnek. Ennek eldöntésére a beteg általános állapotának figyelésén túl a véroxigénszint mérése segíthet. Egy egyszerű, az ujjra helyezhető készülék, a pulzoximéter segítségével figyelhetjük a pulzust és az oxigénszintet. Ha utóbbi 90% alatti véroxigén szaturációt mutat, akkor azonnali kórházi ellátásra van szükség.

A betegség második hetében, a 12-14. nap körül azok, akiknek nem voltak súlyos tünetei, már a gyógyulás útjára lépnek, súlyosabb lefolyású betegség esetén akár egy-két hónapig is tarthat a felépülés. Akik kórházi kezelésre, intenzív osztályos ellátásra, gépi lélegeztetésre szorultak, azoknál még ennél hosszabb is lehet a rehabilitációs, gyógyulási időszak.

Post-COVID szindróma

Az esetek jelentős részében, külföldi felmérések szerint körülbelül 15–40 százalékában, hazai tapasztalatok szerint körülbelül egyharmadában jelentkezik az úgynevezett post-COVID tünetegyüttes. A szindróma még az akut COVID-19 betegségnél is változatosabb tüneteket okozhat: kimerültség, fáradékonyság, légszomj, szív- és érrendszeri vérrögképződéssel járó szövődmények, hajhullás, bőrgyógyászati tünetek, nőgyógyászati panaszok, felborult menstruációs ciklus, ízületi fájdalmak, megváltozott ízlelés és szaglás, gyomorproblémák, alvászavar, depresszió járhat vele.

Természetesen a betegeknél nem jelenik meg a fenti tünetek mindegyike, de ha a felsorolt panaszok közül 2-3-at észlel, akkor már beszélhetünk post-COVID szindróma tünetegyüttesről.

Kinél alakulhat ki a post- vagy long-COVID szindróma?

Számos klinikai kutatás zajlik jelenleg is, de egyértelmű orvosi konszenzus még nem született azzal kapcsolatban, hogy pontosan kinél, miért és milyen súlyossággal jelentkeznek a COVID-19 hosszútávú tünetei. A kutatók véleménye szerint a post-COVID szindróma kialakulására hajlamosító tényezők lehetnek:

• az idős életkor
• (eddig akár fel nem tárt) krónikus betegségek megléte
• magas testtömegindex, elhízás
• a női nem
• több mint 5 tünet jelentkezése a betegség első hetében

Az ún. post-Covid szűrőcsomagok szakorvosi vizsgálatai abban segítenek, hogy a hosszú ideig panaszos páciensek tüneteit, eredményeit értékelve pontos diagnózist állítsanak fel a beteg állapotáról, a szövődményeket időben kimutassák, és terápiás javaslatot tegyen.

A cikk a Budai Egészségközpont belgyógyász szakorvosának közreműködésével készült.