Túl hidegben megfázunk, de a túl melegre fűtött otthonok is árthatnak az egészségnek.

Egyéni érzékenységtől, nemtől, életkortól, egészségi állapottól is függ, hogy kinek mikor van melege vagy mikor kezd el fázni a lakásában. Általánosságban elmondható, hogy az idősebbek és a nők fázósabbak, míg a férfiak, a fiatalabbak és a rendszeresen sportolók jobban bírják a hideget, mert jobb a keringésük.

Az egyéni érzékenységeken túl azért meghatározható, hogy élettani szempontból általában mennyi az ideális hőmérséklet a lakás különböző helyiségeiben. A nappaliban, ahol az ébren töltött idő legnagyobb részét töltjük, a szakemberek körülbelül 21-22 Celsius-fokot javasolnak. A konyhában ennél alacsonyabb hőmérséklet is elég, mert ez a helyiség a tűzhely és a sütő használata miatt könnyen és gyorsan felmelegszik. A hálószobában viszont alacsonyabb hőmérséklet az ideális, 18-19 Celsius-fok. Ha valaki fázik, akkor a szakemberek szerint nem a fűtést kell feljebb csavarni a hálóban, hanem vastagabb takarót, melegebb pizsamát elővenni. A fürdőszobában viszont könnyebb megfázni, ezért ott 21-22 fok a javasolt.

Csecsemőknek és időseknek melegebb szoba javasolt

Más a helyzet a gyerekek és az idősek esetében. A csecsemőknek melegebb környezetre van szükségük, mint a felnőtteknek, nem véletlenül van olyan meleg a kórházak újszülött osztályain. A legkisebbek szobájában akár 23 fok is lehet, de ha egy gyerek eléri az egyéves kort, akkor már elég 20-21 fokra fűteni a szobát. Nagyobb gyerekek esetében már alkalmazható a felnőtt hálószobákra vonatkozó 18-19 fokos szabály, de mindig figyelni kell arra, hogy a takarójuk és a pizsamájuk elég vastag legyen. Bár a gyerekek ragaszkodnak a megszokott tárgyaikhoz, a takarót náluk is érdemes az évszaknak megfelelően váltogatni. Ami az időseket illeti, esetükben szintén igaz, hogy némileg melegebb környezetet igényelnek, mint a fiatal felnőttek. Vagyis az ő szobájukban is lehet 21-22 fok a hőmérséklet, akár éjszaka is.

Arra is érdemes figyelni, hogy a lakás különböző helyiségei között ne legyen túl nagy hőmérsékleti különbség. Ha ugyanis az egyik szoba jóval hidegebb, mint a másik, akkor a hőmérsékleti váltások miatt könnyebb megfázni. Jelenleg a koronavírus-járvány miatt különösen fontos, de egyébként sem elhanyagolható, hogy hideg időben is rendszeresen át kell szellőztetni a lakást. Legjobb, ha reggel és este szellőztetünk, kereszthuzattal, nem csak bukóra nyitott ablakokkal. Nem kell két-három percnél több, ennyi idő alatt a lakás még nem hűl ki, de a levegő kicserélődik.

A túl meleg lakás veszélyei

Magyarországon még mindig igaz, hogy a lakások jelentős részében melegebb van, mint az ideális lenne. Ez amellett, hogy környezetszennyező és pazarló gyakorlat, nem is egészséges. Főleg a távfűtéses lakásokra igaz, hogy télen is 23-24 fok van. Ennek fényében nem meglepő, hogy az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai szerint arányaiban több hőenergiát fogyasztunk el négyzetméterenként, mint például Hollandia, Írország vagy Dánia lakói.

Pedig a túl meleg hőmérsékletű lakás rontja a reakcióidőt, bágyadtabbá, álmosabbá tesz. Nem segít a kreativitásnak és a produktivitásnak sem, tehát sem a home office-nak használt helyiséget, sem az irodát nem érdemes túlfűteni. A hálószobában pedig végképp nem jó a túl meleg: nehezíti az elalvást, és az alvás minőségét is ronthatja. Ha hűvösebb van a hálószobában, nagyobb az esélye, hogy éjszaka nem ébredünk meg, hanem végig egyenletes, pihentető lesz az alvásunk.

Ha a lakás túl hideg

A túl hideg lakás elsősorban szociális kérdés, körülbelül egymillió ember él a téli időszakban nem elég meleg vagy teljesen fűtetlen lakásban Magyarországon. A tartós hideg nemcsak azért baj, mert így könnyebb megfázni, hanem azért is, mert folyamatos terhelést jelent a szervezetnek.

Az optimális páratartalom

A levegő hőmérséklete mellett a lakás páratartalma is lényeges az életminőség szempontjából. Felnőttek számára, amennyiben nincs semmilyen krónikus betegségük, a 40-60 százalékos páratartalom az optimális. A gyerekek szobájában ennél lehet magasabb a páratartalom, körülbelül 60-70 százalékos.

A túl alacsony páratartalom azért nem jó, mert hozzájárul bizonyos szervek kellemetlen szárazságérzéséhez. A szemekben jelentkező égő érzés, a torokkaparás, a szájszárazság, a bőr kiszáradása mind lehetnek a túl száraz levegő következményei. Szerencsére ezen könnyen lehet segíteni, rendkívül sokféle párásító, párologtató készülék kapható, emellett a szobanövények is hozzájárulnak a levegő páratartalmának növeléséhez. A levegő túl magas páratartalma sem egészséges, de ez Magyarországon jóval ritkább jelenség. A túl párás levegő számos kórokozó, gomba elszaporodásának kedvez, és nem tesz jót az allergiának sem.

A cikk a Budai Egészségközpont belgyógyász szakorvosainak közreműködésével készült.