Több kutatás igazolta, hogy a magasabb férfiak rövidebb életre számíthatnak, mint alacsonyabb társaik, mégsem ez a legfontosabb tényező a várható élettartamnál.

Az elmúlt évtizedekben számos különböző kutatás jutott ugyanarra az eredményre: a magasabb férfiak átlagosan rövidebb élettartamra számíthatnak, mint az alacsonyabbak. Egy profi kosárlabdázók körében végzett 2017-es amerikai vizsgálat is erre jutott. Közel négyezer férfi adatainak kielemzése után megállapították, hogy az 1946 és 2010 között játszott profi kosarasok legmagasabb öt százaléka átlagosan fiatalabb korban halt meg, mint a legalacsonyabb öt százalék. A szardíniai Cagliari és a belga Louvain egyetemének közös kutatásában ötszáz, 1866 és 1915 között született szardíniai férfi adatait hasonlították össze. Az alacsonyabb férfiak két évvel tovább élnek magasabb kortársaiknál. (A különbség a nők esetében is megvolt.)

A tesztoszteron-elmélet

A magas ás alacsony férfiak várható élettartamának különbségére az egyik lehetséges magyarázat a tesztoszteronszintben van. Azt, hogy egy férfi milyen magasra nő, számos tényező befolyásolja a genetikától a táplálkozásig, ezek egyike a tesztoszteronszint, vagyis a férfi nemi hormon mértéke. Ha elfogadjuk, hogy ebből a magasabb férfiakban több van, akkor kapunk egy lehetséges magyarázatot a rövidebb átlagos élettartamra. A magas tesztoszteronszint ugyanis – ellentétben a női nemi hormonnal, az ösztrogénnel – nem életvédő, hanem inkább kockázati tényező.

A múlt század elején a világot letaroló, mostanában a Covid miatt sokat emlegetett spanyolnátha járvány során 100 ezer emberből 144 nő és 154 férfi halt meg. Ha csak a fiatal emberek halálozási adatait vizsgáljuk, a különbség még kiugróbb: a 30 évesek között kétszer annyi férfi halt bele a járványba, mint nő. (A jelenlegi koronavírus-járvány áldozatai között is több a férfi, mint a nő.) A kutatók szerint a jelenséget az magyarázza, hogy a fiatal férfiak tesztoszteronszintje magas, ez pedig csökkentheti a fertőzésre adott immunválaszt. Az elmélet szerint azért, mert az immunreakció energiát von el a szervezettől, amit a test másra, a vetélytársakkal folytatott küzdelemre szán.

Az első számú halálok, a szív- és keringési betegségek kialakulásában sem segít a magas tesztoszteron: vizsgálatok szerint több mint húsz olyan gént aktivál, amelyek elősegítik a szív- és keringési betegségek kialakulását. Emellett a magas tesztoszteronszint a viselkedést is befolyásolja: növeli az agresszív, kockázatkereső magatartás valószínűségét. Ez is magyarázza, hogy a fiatal férfiak körében magasabb a baleset vagy gyilkosság, öngyilkosság miatti halálozás aránya, mint a nők között.

A tesztoszteron-elmélet nincs minden kétséget kizáróan bizonyítva, sőt, az újabb kutatások felvetik, hogy mi van akkor, ha nem a magasabb tesztoszteronszint teszi versengőbbé, kockázatkeresőbbé, agresszívabbá, jobb érdekérvényesítővé a férfiakat, hanem éppen fordítva: az előnyösebb pozíció növeli a tesztoszteronszintet. Az elmélet szerint a hátrányos helyzet több stresszel jár, az erős krónikus stressz pedig csökkentheti a tesztoszteronszintet. Vagyis nem azért agilis valaki, mert magas a tesztoszteronszintje, hanem éppen fordítva.

Egyéb magyarázatok

A magasabb férfiak rövidebb várható élettartamára más magyarázatok is születtek. Az egyik, hogy a magasabb emberek csontjai hosszabbak, belső szervei nagyobbak, mint alacsony társaiknak. Ez azt jelenti, hogy nagyobb napi kalóriabevitelre van szükségük az optimális működéshez, vagyis általában többet esznek. Azt már tudjuk, hogy – különösen idősebb korban – a túl sok kalóriabevitel hozzájárul a rövidebb élethez, így elképzelhető, hogy az alacsonyabb férfiak azért is élnek tovább, mert kevesebbet esznek.

A másik magyarázat, hogy a rövidebb testekben kevesebb a sejt. A magas embereknek billiókkal több sejtjük lehet, mint az alacsonyabb társaiknak. Ez lehetővé teszi a szabad gyökök és rákkeltő anyagok nagyobb expozícióját és hatását a sejtekre. Vagyis a több sejt, több rosszindulatú sejtburjánzást jelenthet, így nagyobb esélyt a daganatos betegségek kialakulására. A magasság a vénás trombózis kialakulásában is hátrányt jelenthet: akinek hosszabbak a végtagjai, hosszabbak az erei is, így nagyobb eséllyel alakulhat ki ez a betegség.

Fontos tudni azonban, hogy ezek csak elméletek, minden kétséget kizáróan nem bizonyított teóriák. A testmagasságnál sokkal lényegesebb a várható élettartam szempontjából, hogy ki milyen életet él, dohányzik-e, fogyaszt-e drogokat, alkoholt, mennyire étkezik egészségesen, mennyit mozog, mekkora stressz éri a mindennapokban, jár-e rendszeresen szűrővizsgálatokra, vagy hogy milyen a környék légszennyezettsége, ahol él.

A cikk a Budai Egészségközpont belgyógyász szakorvosainak közreműködésével készült.