Magyarországon évente száz halálesetből huszonötért valamilyen rákos betegség a felelős, vagyis minden évben körülbelül 32-33 ezer ember hal meg daganatos betegségek miatt. Ezen belül is az egyik vezető halálok mindkét nemnél a tüdőrák, amely valamivel erősebben sújtja a férfiakat. Pedig a tüdőrák az esetek túlnyomó többségében megelőzhető betegség lenne.

A tüdő páros és lebenyes szerv. Az embernél a bal tüdő két lebenyből, a jobb pedig három lebenyből áll, tehát a bal tüdő kisebb, mint a jobb. A tüdő a viszonylag nehezen regenerálódó szerveink közé tartozik, tüdőgyulladás után például, (melynek során a tüdőhólyagocskák begyulladnak és folyadékkal telnek meg, és a sejtelhalás csökkenti azt a felületet, ahol az oxigén és a szén-dioxid cseréje megtörténik), még hetekkel később is észlelhetők bizonyos maradványjelek a röntgenképen. Az esetek mintegy negyedében pedig évekig, vagy akár örökre láthatók maradhatnak a gyulladás maradványai.

A tüdőrák tünetei

Tüdőrák esetén, mint minden ráktípusnál, valamely sejttípus rendellenes osztódása következik be. A tüdőrákra is jellemző, hogy kezdetben, a betegség korai stádiumában szinte egyáltalán nem okoz tüneteket. A tüdőben eleve kevés fájdalomérzékelő receptor van, tehát fájdalommal a tüdőrák kezdeti szakasza egyáltalán nem jár.

A tüdőrákos esetek jelentős részét, kezdeti tünetek híján a rutin tüdőszűréseken fedezik fel. A mellkasröntgen vagy CT-vizsgálat azonban csak gyanút jelezhet, egyértelműen csak a szövettani vizsgálat után jelenthető ki, hogy a beteg tüdőrákos. A betegség alattomos voltát jól jellemzi, hogy a frissen diagnosztizált tüdőrákos betegek körülbelül negyedének semmilyen tünete nincs.

Akinek mégis vannak tünetei, annál jellemző a nem múló, esetleg egyre súlyosbodó száraz köhögés, a véres köpet, és a folyton visszatérő hörgőgyulladások, vagy tüdőgyulladások. A betegség későbbi szakaszában jellemző lehet még a légszomj, a rekedtség, a mellkasi fájdalom, az állandósult gyengeség, levertség, fáradékonyság. Szintén későbbi tünet lehet a mellkas mellett a hát, a váll, a karok fájdalma is, és a testsúly hirtelen csökkenése.

Kik a veszélyeztetettek?

Kevés olyan ráktípus van, ahol a veszélyeztetettek köre olyan pontosan meghatározható, mint a tüdőráknál. A tüdőrákos esetek jelentős többsége, mintegy kilencven százaléka ugyanis a dohányzásra vezethető vissza. Vagyis arra a kérdésre, hogy kik vannak a leginkább veszélyben, a válasz egyszerű: mindenki, aki dohányzik.

A dohányosok körén belül a férfiak veszélyeztetettebbek, esetükben napi egy doboz cigaretta elszívása 23-szorosára, míg a nőknél 11-szeresére növeli a tüdőrák kialakulásának kockázatát. Ennek oka, hogy a férfiak általában erősebb dohánytermékeket választanak, korábban kezdik a dohányzást és gyakrabban kombinálják más káros szenvedélyekkel. Nemcsak a cigaretta növeli a tüdőrák kockázatát, hanem a pipázás, a szivarozás is.

Jelentős tényező a tüdőrák kialakulásánál a passzív dohányzás is. Azoknál a betegeknél, akik nem dohányoznak, mégis tüdőrákot diagnosztizáltak náluk, körülbelül minden ötödik esetben kiderült, hogy gyerekkorukban dohányzó szüleik vagy más családtagjaik miatt állandó cigarettafüstnek voltak kitéve.

A dohányzás mellett kockázati tényező lehet még, ha valaki tartósan azbesztszennyezett környezetben, nikkellel, krómmal vagy egyéb ipari fémmel dolgozik, például építkezéseken. A városi légszennyezés és a tüdőrák között még nincs bizonyított tudományos összefüggés, bár az tény, hogy a szennyezett, szmogos levegő komolyan árt a légutaknak.

Mennyire veszélyes a tüdőrák?

Mint minden rákos betegség, a tüdőrák esetében is a korai felfedezés a gyógyulás egyik kulcsa. Minél korábban fedezik fel a betegséget, annál jobb eséllyel gyógyítható. Ugyanakkor a tüdőráknak sokféle típusa van, és ezek túlélési esélyei is különbözőek.

A két legnagyobb csoport a kissejtes és nem-kissejtes tüdőrák. A kissejtes típus kerek vagy zabszem alakú, apró sejtekből áll és agresszívan terjed. Sajnos ez a ráktípus gyorsan nő, könnyen képez áttéteket más szervekre, így a gyógyítása is nehezebb. Általában jellemző, hogy a diagnosztizálásakor már áttéteket képzett, így a sebészi út nem járható, helyette sugárkezeléssel kiegészített kemoterápiát javasolnak. A betegség ötéves túlélési aránya alacsony, mindössze 5-10 százalék közötti.

A nem kissejtes tüdőrákok esetében kedvezőbbek a kezelési lehetőségek. A tumor méretének és az esetleges áttétek helyének, mennyiségének figyelembevételével itt a sebészi beavatkozás, azaz a daganat kivágása jelentheti a megoldást. Attól függően, hogy a tüdőrákot milyen korai stádiumban diagnosztizálták, a betegség ötéves túlélési esélye 15-25 százaléktól 60-80 százalékig terjedhet.

A cikk a Budai Egészségközpont pulmonológus szakorvosainak közreműködésével készült.