A Cukorbeteg Egyesületek Országos Szövetségének (CEOSZ) adatai szerint Magyarországon közel 800 ezer diagnosztizált cukorbeteg él, és további 500 ezer azoknak a száma, akik valójában cukorbetegek, de nem tudnak róla vagy még nem vettek részt diabétesz-szűrésen. Ez a szám pedig évről-évre nő: 2027-re a 20-70 év közötti korosztályban már legalább minden tízedik magyar cukorbeteg lesz. A november 14-i Cukorbetegség világnapja (World Diabetes Day) alkalmából háromrészes írást közlünk a cukorbetegséggel élők táplálkozási alapelveiről. A témában megjelent első szöveg ezen a hivatkozáson érhető el.

1. Az étrend energiatartalma

Egyénre szabott energiabevitelt az életkor, nem, jelenlegi testtömeg, testmagasság, az anyagcsere jellemzői és a végzett fizikai tevékenység befolyásolja. Szükséges a BMI kiszámítása, illetve a testzsírszázalék mérése.

Túlsúly esetén,  a legtöbb (főként 2-es típusú) cukorbeteg esetében, az energiaszegény étrend a kedvező. Az optimális tápanyagarányokat betartva csökkentjük a napi energiabevitelt 500-1000 kcal-val, de nem mehetünk 1200 kcal alá. A szénhidrát összmennyiségét napi 130 gramm alá csökkenteni nem javasolt, mivel az agy és a központi idegrendszer energiaforrása a glükóz.

2. Az étrend összetétele

A tápanyagarányok tekintetében az egészséges táplálkozás alapelveit követik:

• 50-55 energiaszázalék szénhidrát

• 15-20 energiaszázalék fehérje

• 30 energiaszázalék zsír

3. Az étkezések gyakorisága

Általában a napi 4-5-szöri étkezés javasolt, előfordul az 5-6-szori is. A testtömeg sikeres csökkenésének, valamint a súlygyarapodás megelőzésének egyik biztosítéka a napi többszöri étkezés. A viszonylag kisebb szénhidrátmennyiség kevésbé emeli meg a vércukrot, a gyomor nem lesz üres hosszabb ideig, és csökken az éhségérzet is.

4. Az egyes étkezések szénhidrát tartalma 

Minden étkezésnek megfelelő mennyiségű szénhidrátot kell tartalmaznia. Élettani tény, hogy a szervezet inzulinérzékenysége napszakos ingadozást mutat: reggel és késő délután a legalacsonyabb, délben, és éjjel a legmagasabb. Ez azt jelenti, hogy reggelire kevesebb szénhidrát javasolt, mint ebédre vagy vacsorára. Sokan vacsorára nem eszik meg az előírt szénhidrát mennyiséget, helyette pedig több zsiradékot esznek.  Biztos mindenki emlékszik a régi javaslatra, hogy reggelizz, mint egy király, ebédelj, mint, egy polgár, s vacsorázz, mint egy koldus - ez megváltozott napjainkban. 

5. A vércukrot gyorsan emelő élelmiszerek fogyasztásának kerülése

A vércukorszintet legjobban a szőlőcukor (glukóz) emeli, ezt követi a malátacukor (maltóz), répa-, (nád)cukor (szacharóz), tejcukor (laktóz) és a gyümölcscukor fruktóz. A keményítő tartalmú élelmiszerek is emelik a vércukorszintet, sőt még jobban is, mint például a répacukor.  A glikémiás index fogalma ezért került bevezetésre. Ez alatt az egyes szénhidrát tartalmú élelmiszerek és ételek szőlőcukorhoz viszonyított vércukoremelő hatását értjük. Ezt az értéket befolyásolja a nyersanyag elkészítésének módja is, illetve, hogy mivel esszük együtt az ételt. Értéke gyakran fordított arányban áll az ételek energiatartalmával. 

6. Élvezeti szerek

1. Koffeintartalmú tea, kávé fogyasztása napi 2-3 alkalommal mesterséges édesítővel megengedhető.

2. Alkohol: jelentős energiaértékkel rendelkezik és befolyásolja a szénhidrátanyagcserét, ezért szigorúan korlátozva fogyasztható, alkalmanként 1-2 dl száraz bor. Sör naponta 1 pohárnyi mennyiségben fogyasztható.

3. Dohányzás: az érrendszeri szövődmények elkerülése érdekében nem megengedett .

7. Folyadékfogyasztás

Mindenképpen a napi 2-2 ,5 liter folyadék ajánlott. Ez lehet víz, ásványvíz, cukor nélkül készült tea, limonádé. Hozzáadott cukrot tartalmazó gyümölcslé, üdítő fogyasztása tilos.

8. Édes íz pótlására alkalmas lehetőségek

Az édes íz pótlására – jelentős vércukorszint-emelkedés nélkül – manapság számos lehetőség adódik.A 2-es típusú, zömében túlsúlyos cukorbetegeknek édesítésre elsősorban

• az energiamentes mesterséges édesítőszerek, illetve

• az alacsonyabb energiatartalmú cukorhelyettesítők javasoltak. 

A hazánkban forgalomban lévő mesterséges édesítőszerek a következők: szacharin, ciklamát, aceszulfám-K, aszpartám, szukralóz, melyek lehetnek egykomponensűek, azonban többnyire inkább kombinálva találhatóak meg a különböző termékekben. A stevia egy természetes édesítőszer, melynek az előbbiekhez hasonlóan szintén nincs energiatartalma, így beilleszthető a diabeteses étrendbe. Az édesítőszerek közti különbség édesítőerejükben, esetleges mellékízt okozó hatásukban, illetve hőstabilitásukban mutatkozik meg.

A cukorhelyettesítő anyagok (fruktóz, szorbit, xilit, eritrit, maltit stb.) ugyan alacsonyabb glikémiás-index-szel rendelkeznek, mint a kristálycukor, azonban szénhidrát és energiatartalmuk miatt csak mértékkel, az előírt napi szénhidrátmennyiségbe beszámítva fogyaszthatók. Bizonyos fajtái ráadásul nagyobb mennyiségben hashajtó hatással rendelkeznek.

Folyt. köv.

A cikk a Budai Egészségközpont dietetikus szakorvosainak közreműködésével készült.