Egyre többen – leginkább a fiatalabb korosztály tagjai – éreznek növekvő, nem múló aggodalmat a klímaváltozás, a természet pusztulása miatt. Az öko- vagy más néven klímaszorongás hivatalosan egyelőre nem betegség, de kétségtelenül létező állapot, amit megkeseríti a mindennapokat. De hogyan kezelhetjük, mit tehetünk ellene?

Tíz-tizenöt évvel ezelőtt a klímaváltozás még nem tartozott a hétköznapi életünk témái közé. Annak ellenére, hogy már akkor is világos volt, hogy a Föld melegszik, aminek súlyos következményei lesznek, az emberek úgy érezték, hogy ez elsősorban a tudósok, környezetvédők dolga. Foglalkozzanak vele ők, keressék rá ők a megoldást. Az elmúlt néhány évben azonban a klímaváltozás a közbeszéd része lett, a média már naponta foglalkozik vele, folyamatosan szembesülünk bolygónk pusztulásával, most éppen az ausztrál bozóttüzek elleni küzdelem képeivel.

Ez pedig nem hagyta érintetlenül mentális állapotunkat sem. A környezeti katasztrófákról szóló hírek, a globális felmelegedés miatt élhetetlenné váló bolygóról szóló tudományos előrejelzések hatására egyre több emberben alakul ki az öko- vagy klímaszorongásnak nevezett állapot. Ez tulajdonképpen egy szinte állandóan jelenlévő aggodalom, félelem a bolygónk és saját személyes jövőnk, szeretteink jövője miatt. 

Frusztráció és düh

A klímaszorongástól szenvedő ember már nem tudja ezeket a kérdéseket félresöpörni a tudatából, napi szinten foglalkoztatja a probléma, de a megoldásában tehetetlennek érzi magát. Mivel úgy gondolja, hogy egyedül semmit nem képes tenni a változásért, egyre frusztráltabb, esetleg dühösebb lesz. Ráadásul az aggodalmai, félelmei – ellentétben sok más szorongásos betegséggel – reálisak, hiszen tudományosan megalapozott, adatokkal alátámasztott helyzet miatt szorong. 

Bár már többször felmerült, hogy az ökoszorongás legyen hivatalosan is betegség, egyelőre nem nyilvánították annak. Ennek ellenére elmondható róla, hogy más mentális betegségekhez hasonló tünetekkel és következményekkel járhat. Az ökoszorongástól szenvedőkre is jellemző, hogy álmatlansággal, rossz közérzettel küzdenek, hajlamosak a depresszióra, búskomorságra, elvesztik az érdeklődésüket olyan emberek, hobbik iránt, amelyek korábban érdekelték őket, örömet okoztak számukra. 

Veszélyben a fiatalok

Az ökoszorongás sajátossága, hogy elsősorban a fiatalokat érinti. Ez nem meglepő, hiszen ők azok, akiknek jóval nagyobb esélye van arra, hogy az életük során megtapasztalják a klímaváltozás negatív hatásait. Egy mai tizenéves még csak középkorú felnőtt lesz 2050 körül, amikorra egyes tudományos forgatókönyvek a bolygónk súlyos, mindenki számára érzékelhető megváltozását jósolják. Ezek után érthető, hogy a fiatalok szoronganak és dühösek, elsősorban az idősebb generációkra, mert úgy érzik, hogy azok nem tesznek eleget a klímaváltozás megállításáért. Úgy gondolják, hogy az idősebb generációk pazarló, önző életmódjának eredménye a mostani, elsősorban a fiatalokat sújtó helyzet. Mindemellett érdemes azt is megjegyezni, hogy az ökoszorongásban az idősebb generációk is érintettek.

Miként lehet enyhíteni az ökoszorongást?

Szakemberek szerint, bár való igaz, hogy egyéni szinten a klímaváltozás nem oldható meg, a szorongást mégis enyhítheti, ha úgy érezzük, hogy teszünk ellene valamit. Legyen szó akár a húsevés elhagyásáról, akár az úgynevezett zero waste, vagyis a szemétmentes életmódról, vagy csak a csomagolásmentes, műanyagmentes életmód kialakításáról, az autós közlekedés elhagyásáról mind-mind megadhatják azt az érzést, hogy legalább részben visszanyertük az irányítást az életünk felett. Ez pedig a szorongás leküzdésének legfontosabb feltétele.

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.