Az emberi szervezet számos funkciójához nélkülözhetetlen a D-vitamin, hiánya súlyos következményeket okozhat, megbetegedésekkel járhat. A D-vitamin nagy része a bőrünkben termelődik napfény hatására, ezért a fényszegény őszi-téli hónapokban a pótlására is szükség lehet.

A D-vitamin (kalciferol) a zsíroldékony vitaminok közé tartozik, így a szervezetben a fel nem használt felesleg elraktározódik. Több, mint egy jó hatású nyomelem, vitamin: széleskörű élettani hatásmechanizmusa miatt inkább sorolható a hormonszerű előanyagok közé. Jelentős szerepe van a kalcium- és a foszfát bélből való felszívódásában, az ásványi anyagoknak a csontokba épülésében, vagyis a csontképződésben.

Ezen kívül a D-vitamin megfelelő szintje erősíti az immunrendszert, segíti az egészség megőrzését, bizonyos fokig véd egyes krónikus betegségek (például a kettes típusú diabétesz, az autoimmun, a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos betegségek) és a fertőzések, a gyulladásos folyamatok kialakulásától is.

Honnan kerül a szervezetünkbe a D-vitamin?

A szükséges D-vitamint részben élelmiszerek tartalmazzák (például tejtermékek, sajtfélék, tojás, belsőségek, marhahús és tengeri halak, gombák, déligyümölcsök, növényi olajok), így a kiegyensúlyozott táplálkozás útján kerül be a szervezetbe, a többi pedig a bőrben keletkezik, a napfény UV-sugárzásának hatására. Ehhez azonban nem csak hosszas napozás segíthet hozzá, hiszen az év bármelyik részében, akár napi félóra arcot, fedetlenül hagyott végtagokat stb. érő napsütés is elegendő a D-vitamin képződéséhez. A D-vitamin termelődés érdekében sem szabad azonban túlzásba vinni a napozást, már csak azért sem, mert azzal többet árthatunk, mint amennyit a vitaminpótlás segíthet.

A D-vitamin hiánya számos következménnyel járhat

Ha nem megfelelő a szervezet D-vitamin szintje, jelentősen fokozódik több betegség kockázata is. Az immunrendszer gyengülése miatt csökken a kórokozókkal szembeni ellenálló-képesség, ezért D-vitaminhiány mellett gyakoribbak a heveny légúti és emésztőrendszeri fertőzések. A más okból (autoimmun folyamatok miatt) kialakuló gyulladásos folyamatok, például az asztma, szisztémás reumatológiai kórképek, és a sclerosis multiplex előfordulása is nő. A krónikus betegségek, így az érrendszeri elváltozások, a keringési zavarok, az agyvérzés, az infarktus és a szívproblémák, a magas vérnyomás betegség veszélye is fokozódik. A fizikai és szellemi teljesítmény, a koncentrálóképesség is romlik, változékony hangulat, pszichés gondok, depresszió alakulhat ki.

Mennyi D-vitaminra van szükség?

A D-vitamin ajánlott napi bevitele laboratóriumi vérvizsgálat részeként ellenőrizhető, az aktuális D-vitamin szinttől függően. A normál D-vitaminszint (egészséges felnőtt ember esetében) 30 ng/ ml, és a hiánya akkor okoz gondot, ha tartósan nem éri el a 15 ng/ml-ot.

Vannak olyan életszakaszok és állapotok, amikor ez a D-vitaminszint nem elegendő. A szervezet D-vitamin szükséglete megnő a gyermekkorban, amikor a növekedés, a csontfejlődés a legintenzívebb, a terhesség és a szoptatás időszakában, bizonyos betegségek esetén, dohányzás és egyéb, a kalciumfelszívódást rontó körülmények esetén és a nők változókora beköszöntével, amikor a csontritkulás kockázata is megnő.

 A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.