Az agyi érkatasztrófa, a stroke a leginkább az 55 évesnél idősebb férfiakat és a 60 évesnél idősebb nőket veszélyezteti, de a fiatalabbak sem lélegezhetnek fel, mert egyre korábban jelentkezhetnek a végzetes tünetek. Tudja meg, mennyire van veszélyben! 

Stroke esetén az agy bizonyos területe nem kap elegendő vért, mivel valamelyik eret vérrög zárja el, vagy vérzés alakul ki, amely az agyszövetet roncsolja. Magyarországon évente 40-50 ezer stroke következik be, 18 ezren hunynak el agyi érkatasztrófa következtében. Tévhit, hogy az időskor betegsége lenne: az agyvérzés (régies nevén gutaütés, szélütés) fiatalokat és időseket egyaránt érinthet. Ezért mindenkinek tisztában kellene lennie a stroke tüneteivel, annál is inkább, mert a stroke esetén minden perc számít! Minél hamarabb ismerik fel és kap megfelelő kezelést, annál nagyobb esély van a súlyos szövődmények elkerülésére.

A stroke esetében is igaz, hogy könnyebb megelőzni, mint gyógyítani, ezért fontos lenne, hogy az érintettek ismerjék a veszélyt növelő tényezőket, és megtegyenek mindent a befolyásolható rizikók elkerüléséért.

 Befolyásolhatatlan rizikófaktorok

A stroke legnagyobb kockázati tényezője az életkor. Hagyományosan 55 év feletti férfiak és 60 feletti nők esetében meredeken megnő a stroke gyakorisága, mivel az életkor előrehaladtával csökken az érfal rugalmassága. Ugyanakkor a fiatalabbak sem érezhetik védve magukat, mert a többi rizikótényező miatt egyre több fiatalt sújt az agyvérzés. Riasztó adat, hogy Magyarországon az 55 év alattiak stroke kockázata a nyugat-európai átlag 4-6-szorosa! Kevésbé ismert, hogy stroke még csecsemő- és gyermekkorban is előfordulhat, sőt, sokkal gyakoribb, mint eddig gondolták. Tízezer gyerekből évente egy szenved el stroke-ot. Az első életév, ebből is az első két hónap a legkritikusabb: minden 4000 élve születésre jut egy újszülöttkori stroke. Gyermekkorban inkább a vérzéses eredetű stroke jellemző, az érelzáródásos forma ritkább, míg ez a felnőtteknél fordítva van. A kicsiknél terhességi magas vérnyomás, kiszáradás, fertőzés, a fejet ért sérülés, az autoimmun rendszer megbetegedése és gyulladásos bélbetegség a stroke legfontosabb rizikófaktorai.

Ha a családban előfordult már agyvérzés, különösen, ha a szülők, nagyszülők, testvérek valamelyike már korai életkorban kapott stroke-ot vagy szívrohamot, akkor annak rizikója a családtagokban is jelentősen megnő. Az érfal szerkezetének jellemzőit ugyanis genetikai tényezők határozzák meg, így ha a hozzátartozók anamnézisében már fordult elő agyi érbetegség, akkor valószínűleg abban a családban az átlagosnál gyengébb érfal a jellemző.

  Elkerülhető kockázati tényezők

A felnőttkori stroke kialakulásának legfőbb oka az érfalak károsodása. Ennek rizikófaktorai függetlenek az életkortól: az artériák elmeszesedése, a magas koleszterinszint, a magas vérnyomás, a szívritmuszavar, a cukorbaj, az elhízás, a mozgásszegény életmód, a dohányzás miatt. A legnagyobb veszélyben azok vannak, akiknél többféle rizikófaktor is jelen van.

Egészséges emberek számára is fontos legalább évente egyszer egy háziorvosi és laboratóriumi rutinvizsgálaton részt venni, ahol ezeket az alapparamétereket (a vérnyomást, a koleszterin- és vércukorszintet, a testtömeg-indexet) és a rizikót növelő életmódelemeket kontroll alatt tarthatják. Azok számára pedig, akik átéltek valamilyen érrendszeri problémát, elszenvedtek már stroke-ot vagy szívrohamot, különösen fontos az orvosi ellenőrzés és a mielőbbi életmódreform. A rendszeres mozgás, a dohányzás elhagyása, az alkoholfogyasztás korlátozása és a kiegyensúlyozott étrend, a normál testsúly megőrzése vagy helyreállítása a leghatékonyabb módja a stroke elkerülésének.