Retteg egy vizsgától, fél a repüléstől, rossz érzéssel ül be az autóba, izzad, levegő után kapkod, ha túl sok ember veszi körül, ki nem menne a sötétbe, esetleg szabályosan rosszul van a gondolatra is, hogy egy pókkal találkozhat? A veszélyeztetettség érzése, a szorongás hasznos, akár életmentő is lehet, de állandósulva, vagy fóbiává válva már nem tekinthető természetes élethelyzetnek, és erősen befolyásolja, rontja az életminőségünket is. Mit érdemes tudni a szorongásról?

Egy közeledő fenyegető helyzet félelmet, alarmreakciókat vált ki: az érintett verejtékezik, remeg, a pulzusa szapora lesz, gyorsan, szinte kapkodva veszi a levegőt, az izmai megfeszülnek. Majd, ha a veszély elmúlik, ezek a testi jelek megszűnnek, a szervezetének működése visszatér a normál állapotba. Ez természetes jelenség, nem kóros folyamat, sőt, ősidők óta segíti az emberek életben maradását a sokféle veszéllyel fenyegető világban. A valós veszélyhelyzet, a körvonalazható ok nélkül is fennálló vagy kialakuló félelem, a tartós fenyegetettség érzése, a szorongás azonban nem ilyen pozitív dolog, hiszen állandósítja a stresszreakciókat, a szervezet „alarm” állapotát, ami hosszabb távon akadályozza a normális életvitelt, és az egészséget is károsítja.

Egyéni és társadalmi okai egyaránt lehetnek

A szorongásos zavarok, a kóros szorongás oka nem teljesen tisztázott. Elősegítheti a kialakulását öröklött hajlam, az egyéni életút során elszenvedett veszteségek, például társ elvesztése, tartós munkanélküliség, magány, anyagi nehézségek, egzisztenciális bizonytalanság. Pszichológiai tényezők is belejátszhatnak, például alacsony önértékelés, életkori válságok (például kamaszkori vagy változókori problémák nem megfelelő kezelése). Testi okokra is visszavezethető, így a hormonális változásokkal, a hormonháztartást érintő betegségekkel (például pajzsmirigyproblémákkal), valamint a reflux- és a szívbetegségekkel is kimutattak összefüggést.

A szorongás sokféle lehet

Az állandósult félelem, szorongás sokféle alakot ölthet, például megjelenhet generalizált szorongásként, amikor a szorongás konkrét ok nélkül áthatja az érintett személy egész életét, folyamatos aggodalmaskodást, nyugtalanságot, izgatott, feszült állapotot okozva. Jellemző tünete a tartós fáradtság, a koncentráló készség romlása, az izomfeszültség, a kézremegés, fokozott verejtékezés, émelygés, légszomj, gyorsabb pulzus is. A szorongás megnyilvánulhat a különböző fóbiákban is, amikor a beteg fél, iszonyodik mások számára jelentéktelen, ártalmatlan dolgoktól, helyzetektől, például póktól, baktériumoktól, mások közelségétől, tömegtől, lifttől, magasságtól vagy mélységtől, bezártságtól stb.. A fóbiás félelmek, szorongások pánikrohamot is kiválthatnak, amikor a beteg rosszul lesz, szédül, émelyeg, remeg, levegő után kapkod, vagy átmenetileg szinte megbénul a rá törő pániktól. A szorongásos zavarok gyermekkorban tanulási nehézségeket, beilleszkedési, magatartászavarokat is okozhatnak, kóros szokások is kísérhetik, például a köröm- vagy a hajrágás. 

A szorongás elszürkítheti, de fel is fokozhatja az érzelmeket

A tartós szorongás pszichológiai gondokat vált ki: pesszimizmust, rossz hangulatot, baljós előérzeteket, ingerlékenységet, fáradékonyságot, összpontosítási nehézségeket okoz. Érzelmi megnyilvánulásait két csoportba, a mínusz- és a plusztünetek közé sorolják a szakemberek.

Mínusztünetek állapíthatok meg, ha a beteg szinte elbújni igyekszik: érzelemkifejező eszközei elhalványulnak, elszürkülnek, gesztusai, mimikája visszafogott, halkan beszél. A plusztünetek éppen ellenkezőleg, mintha elfedni, ellensúlyozni igyekeznének a szorongást: sok beszéd, élénk arcjáték, olykor indokolatlan jókedv, mosoly, erőltetett nevetés, eltúlzott lelkesedés, túlzó kifejezések figyelhetők meg.

A szapora légzés csak az egyik tünet

A testi tünetek között legjellemzőbb a hideg, verejtékes bőr, a remegés, a szapora pulzus, a gyorsabb légzés, a kipirulás vagy éppen elsápadás, a hasmenés, a gyakori vizelési inger, gombócérzés a torokban és a mellkasi fájdalom. A nyálkahártyák nedvtermelése csökken, emiatt szájszárazság alakul ki, amit a beteg krákogással, torokköszörüléssel próbál enyhíteni. A szem pupillája tágabb, az érintett gyakrabban pislog, könnyezik, jellemző az is, hogy nem szívesen tart szemkontaktust, inkább kerüli a tekinteteket.

Tenni kell ellene

A tartós, kóros szorongás nemcsak rontja az életminőséget, hanem több szövődménye is lehet, például depresszióhoz, káros szokásokhoz, például dohányzáshoz, alkohol- és drogfogyasztáshoz vezethet, alvásproblémák, emésztési zavarok, fejfájás, libidócsökkenés is kialakulhat. Érdemes mielőbb szakorvoshoz fordulni vele, aki egyénre szabottan sokféle gyógyszeres és pszichoterápiás kezeléssel segíthet.

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.