Útikalauz anatómiába

Mennyi ideig tudjuk visszatartani a lélegzetünket?

2017.09.05. 09:47

Légzésünk, vagyis az oxigénben dús levegő beszívása majd a szén-dioxidot tartalmazó, elhasznált levegő kilégzése automatikus tevékenység, többnyire nem is figyelünk rá. Kerülhetünk azonban olyan helyzetbe, például víz alá merülve, illetve füsttel, mérges gázokkal telített helyiségben, hogy átmenetileg le kell állítanunk a légzést, vissza kell tartanunk az utoljára beszívott levegőt, hogy ne kerüljön víz vagy mérgező gáz a tüdőnkbe. Mennyi időt bírunk ki így?

utikalauzanatomiaba-lelegzet-visszatartas.jpg

Próbálta már, hogy mennyi ideig bírja ki levegővétel nélkül? Az emberek általában öt másodpercenként vesznek levegőt, és egy-két percnél tovább nem képesek visszatartani a lélegzetüket. Ennek a határa, ún. töréspontja az, amikor a szervezet oxigénhiányt észlel, és vészjelet küld a légzőszervekhez, az illető pedig zihálva kezd kapkodni levegő után. Sok függ persze a körülményektől: a gyakorlottságtól, az érintett tüdőkapacitásától, edzettségi állapotától, de még a beszívott levegő oxigéntartalmától is.

Csak az első öt perc a nehéz…

Víz alatt az egy levegővel eltölthető idő hosszabb, mivel itt az agy a légzőszervek lezárására is utasítást ad, hogy ne kerülhessen víz a tüdőbe. Vannak, akiknek a munkájuk miatt szükségük van arra, hogy megnöveljék az egy lélegzetvétellel eltöltött idő hosszát. Nem is csak az olyan, extrém foglalkozásokra gondolhatunk, mint például a gyöngyhalászok, akik hosszú perceket képesek a tengerfenéken tölteni, hanem például a tűzoltóknak vagy a színészeknek sem mindegy, mennyi ideig gazdálkodhatnak egy levegővétellel. Akinek erőt kell kifejteni, az is visszatartja a lélegzetét, hogy a bent tartott levegővel is stabilizálja a mellkasát, növelje az emeléshez összpontosítható erejét. Leggyakrabban pedig hobbitevékenység vagy úszósport közben merül fel ennek az igénye: egyre többen búvárkodnak, és az úszóknak is fontos, hogy a rajt után vagy forduláskor milyen hosszan tudnak víz alatt úszni. Így történhetett meg, hogy egyfajta, a Guiness-rekordok között is számon tartott teljesítmény lett a levegő nélkül eltöltött idő, amelyért sokan vetélkednek, a legkülönbözőbb trükköket bevetve igyekeznek meghosszabbítani ezt az időmennyiséget.

Őrült rekordok

2016-ban Barcelonában a spanyol Aleix Segura állította be a levegő visszatartásának új világrekordját: az ő ideje 24 perc és 3 másodperc volt. Ezt az elképesztő rekordot úgy érte el, hogy előtte egy ideig tiszta oxigént lélegzett be, ezzel töltötte meg a tüdejét, aminek segítségével megnövelte a vérének oxigénszintjét.  Elődjei, versenytársai is ezen a módon érték el az idejüket: horvát Goran Colak, aki 22 és fél percet, korábban pedig Tom Sietas, aki 22 perc 22 másodpercet töltött ily módon levegő nélkül. Mérik a hagyományos, segítő oxigén nélküli, statikus apnea időtartamát is: ebben Tom Sietas  10 perc 12 másodpercet ért el. A rekorder Branko Petrović 11:54-es idővel. A versenyzők egyik „trükkje”, hogy a megmérettetés előtt egy fél napig koplalnak, mivel az üres gyomor, a lelassult anyagcsere mellett valamelyest csökkenthető a szervezet oxigénigénye. A passzivitás is fontos: a legkisebb mozgás is megrövidíti az időt, mert többletoxigént igényel. Másik módszer, hogy tudatosan törekszenek a keringésből kiüríteni a szén-dioxidot, annak érdekében, hogy a belégzésért felelős kemoreceptorok ne kerüljenek ingerületbe.

Csínján a kísérletezéssel, veszélyes!

A szakemberek óva intenek mindenkit attól, hogy kontroll nélkül elkezdjenek kísérletezni a légzésük leállításával, a lélegzet visszatartási idejük növelésével, mivel ez nagyon veszélyes! A levegő visszatartása több szempontból is káros lehet a szervezetük egészségére. Az oxigénhiány rosszullétet, ájulást, agyi károsodást okozhat, a tüdő erőltetett kiürítése majd feltöltése pedig a szokott mellkasi nyomásviszonyokat változtathatja meg, tüdőkárosodást okozhat.

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.



Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kelly és a szexi dög 2017.09.05. 22:19:03

2:01 pedig aszittem fél perc se lesz...

OkoskaTo:rp 2017.09.05. 22:44:14

További veszélyforrás a víz alatti gyakorlásnál, hogy ha a megemelkedett vér-szén-dioxid szinttől hamarabb elveszti a delikvens a tudatát, mint hogy az oxigénhiánytól beinduljon a lélegzési reflex, akkor a víz alatt fog "levegőt" venni.

Több fiatal, egészséges versenyúszó életébe került ez már. Így normálisabb helyeken már le is szoktak a hiperventillálás utáni vízalatti úszásos hipoxi edzésekről. Ha pedig mégis, akkor nagyon oda kell figyelni egymásra.

Kelly és a szexi dög 2017.09.05. 23:41:47

@BiG74 Bodri: ja, most két sör után meg 2:10, de ez már nagyon a vége volt :)

gigabursch 2017.09.05. 23:46:06

A víz mélysége mennyire befolyásolja az oxigén felhasználását?

Lásd: Nagy Kékség c. film vonatkozó párbeszédei.

Androsz · http://wikipedia.blog.hu/ 2017.09.06. 00:18:22

A szponzor szakértői elolvasták az egész cikket?
"amikor a szervezet oxigénhiányt észlel, és vészjelet küld a légzőszervekhez, az illető pedig zihálva kezd kapkodni levegő után" ... "kiüríteni a szén-dioxidot, annak érdekében, hogy a belégzésért felelős kemoreceptorok ne kerüljenek ingerületbe."

A két változat közül az UTÓBBI a helyes. A testben messze a legtöbb oxigénre az agynak van szüksége, sajátos módon az agy mégsem képes észlelni az oxigénhiányt, hanem az ember diszkrét visszafogottsággal elájul. Zihálás nélkül. Egypár hegymászó és pilóta tudna mesélni róla, illetve sokan sajnos már nem tudnak. Az oxigénhiány a legbékésebb halálnem.

Ezzel szemben a tüdőben felszaporodó szén-dioxid, na, az aztán tényleg beindítja a vészcsengőt, akkor is, ha a tüdőben még van elég oxigén. A levegőért kapkodni emiatt a riasztás miatt szoktunk. Ha a szén-dioxidot kilélegezzük, elhallgat a vészcsengő.

Ezért életveszélyes a lufikba töltendő hélium belégzése, a mókásan brekegő beszédhang ellenére, mert ha oxigént nem szívunk be, csak valami ártalmatlan gázt, például héliumot vagy nitrogént, akkor mire a szén-dioxid szintje követelni kezdené a lélegzetvételt, a delikvens már eszméletét vesztette.

deckard_r 2017.09.06. 06:57:14

@BiG74 Bodri: amiről beszél az az un. "shallow water blackout"
ennek pedig az az oka a mit Androsz írt: ha a hiperventillálással jórészt kimossuk az CO2-t a vérből, akkor az ájulást okozó hipoxia előbb bekövetkezik, minthogy a légzést alapesetben vezérlő pCO2 a vérben elég magas szintet érjen el ahhoz, hogy felülírja az akaratlagos légzésvisszatartást...
Poszt szerzőjének pedig javasolnám az élettan könyv tanulmányozását, mielőtt ismeretterjesztő cikket ír.... ha véletlenül megtalálható a polcán, akkor ez begyezés még nagyobb égés...

project640 2017.09.06. 09:23:18

katonaként egymással versebgtünk, hogy ki tud többet víz alatt úszni ... még felnőttként is tudatosan edzettem magamat, hiperventilláltam, stb. ... aztán egyszer kezembe került egy cikk a sekély vízi fulladás szindrómáról .... na azóta nem csinálom :-)

Frady Endre · http://fradyendre.blogspot.com/ 2017.09.06. 10:30:54

Életben tart engem e lég,
S meghalok, ha nincsen elég.
:)

]{udarauszkasz 2017.09.06. 11:10:17

Nem kell tiszta oxigen,lehet hiperventillalni is elotte,amig zsibbadnak az ujjbegyek. Aztan nagylevego,es utana le a viz ala.

project640 2017.09.06. 14:48:49

@]{udarauszkasz: na ezt a módszert tilos már használni úszásoktatásban!!!!!

]{udarauszkasz 2017.09.06. 20:20:10

@project640: jo,gyereknek nem is ajanlanam.

prc83 2017.09.07. 23:44:02

@gigabursch: A cikkben leirt "shallow water blackout" tipikusan a hiperventilláció következménye. A mélységnek a "deep water blackout" esetében van jelentősége. Az agyműködés fenntartásához az oxigén parciális nyomása egy határérték fölött kell maradjon. Egy szabadtüdős merülésnél az oxigén parciális nyomását két tényező befolyásolja: minél hosszabb ideig van viz alatt a merülő, annál kisebb lesz a parciális nyomás; viszont a parciális nyomás a teljes külső nyomásnak is függvénye, azaz minél mélyebben vagyunk annál nagyobb. Igy lehetséges hogy pl. 10 méterre merülve a nyomás dupla lesz, és az oxigén fogyásával a parciális nyomás beáll egy olyan értékre ami 10 méteren még elég a létfenntartáshoz, felszinen viszont már nem. Ez egy halálos csapda. Amikor a merülő felemelkedik, a felszinhez közel hirtelen elveszti az eszméletét és ha nincs azonnal segitség akkor megfullad.
süti beállítások módosítása