Légzésünk, vagyis az oxigénben dús levegő beszívása majd a szén-dioxidot tartalmazó, elhasznált levegő kilégzése automatikus tevékenység, többnyire nem is figyelünk rá. Kerülhetünk azonban olyan helyzetbe, például víz alá merülve, illetve füsttel, mérges gázokkal telített helyiségben, hogy átmenetileg le kell állítanunk a légzést, vissza kell tartanunk az utoljára beszívott levegőt, hogy ne kerüljön víz vagy mérgező gáz a tüdőnkbe. Mennyi időt bírunk ki így?

Próbálta már, hogy mennyi ideig bírja ki levegővétel nélkül? Az emberek általában öt másodpercenként vesznek levegőt, és egy-két percnél tovább nem képesek visszatartani a lélegzetüket. Ennek a határa, ún. töréspontja az, amikor a szervezet oxigénhiányt észlel, és vészjelet küld a légzőszervekhez, az illető pedig zihálva kezd kapkodni levegő után. Sok függ persze a körülményektől: a gyakorlottságtól, az érintett tüdőkapacitásától, edzettségi állapotától, de még a beszívott levegő oxigéntartalmától is.

Csak az első öt perc a nehéz…

Víz alatt az egy levegővel eltölthető idő hosszabb, mivel itt az agy a légzőszervek lezárására is utasítást ad, hogy ne kerülhessen víz a tüdőbe. Vannak, akiknek a munkájuk miatt szükségük van arra, hogy megnöveljék az egy lélegzetvétellel eltöltött idő hosszát. Nem is csak az olyan, extrém foglalkozásokra gondolhatunk, mint például a gyöngyhalászok, akik hosszú perceket képesek a tengerfenéken tölteni, hanem például a tűzoltóknak vagy a színészeknek sem mindegy, mennyi ideig gazdálkodhatnak egy levegővétellel. Akinek erőt kell kifejteni, az is visszatartja a lélegzetét, hogy a bent tartott levegővel is stabilizálja a mellkasát, növelje az emeléshez összpontosítható erejét. Leggyakrabban pedig hobbitevékenység vagy úszósport közben merül fel ennek az igénye: egyre többen búvárkodnak, és az úszóknak is fontos, hogy a rajt után vagy forduláskor milyen hosszan tudnak víz alatt úszni. Így történhetett meg, hogy egyfajta, a Guiness-rekordok között is számon tartott teljesítmény lett a levegő nélkül eltöltött idő, amelyért sokan vetélkednek, a legkülönbözőbb trükköket bevetve igyekeznek meghosszabbítani ezt az időmennyiséget.

Őrült rekordok

2016-ban Barcelonában a spanyol Aleix Segura állította be a levegő visszatartásának új világrekordját: az ő ideje 24 perc és 3 másodperc volt. Ezt az elképesztő rekordot úgy érte el, hogy előtte egy ideig tiszta oxigént lélegzett be, ezzel töltötte meg a tüdejét, aminek segítségével megnövelte a vérének oxigénszintjét.  Elődjei, versenytársai is ezen a módon érték el az idejüket: horvát Goran Colak, aki 22 és fél percet, korábban pedig Tom Sietas, aki 22 perc 22 másodpercet töltött ily módon levegő nélkül. Mérik a hagyományos, segítő oxigén nélküli, statikus apnea időtartamát is: ebben Tom Sietas  10 perc 12 másodpercet ért el. A rekorder Branko Petrović 11:54-es idővel. A versenyzők egyik „trükkje”, hogy a megmérettetés előtt egy fél napig koplalnak, mivel az üres gyomor, a lelassult anyagcsere mellett valamelyest csökkenthető a szervezet oxigénigénye. A passzivitás is fontos: a legkisebb mozgás is megrövidíti az időt, mert többletoxigént igényel. Másik módszer, hogy tudatosan törekszenek a keringésből kiüríteni a szén-dioxidot, annak érdekében, hogy a belégzésért felelős kemoreceptorok ne kerüljenek ingerületbe.

Csínján a kísérletezéssel, veszélyes!

A szakemberek óva intenek mindenkit attól, hogy kontroll nélkül elkezdjenek kísérletezni a légzésük leállításával, a lélegzet visszatartási idejük növelésével, mivel ez nagyon veszélyes! A levegő visszatartása több szempontból is káros lehet a szervezetük egészségére. Az oxigénhiány rosszullétet, ájulást, agyi károsodást okozhat, a tüdő erőltetett kiürítése majd feltöltése pedig a szokott mellkasi nyomásviszonyokat változtathatja meg, tüdőkárosodást okozhat.

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.