Aki valaha egyszer is ült már életében repülőn, biztosan tapasztalta azt a furcsa érzést, amikor fel- és leszállás során pillanatok alatt bedugul a füle. Ez egy természetes jelenség, amely az esetek többségében pár percen belül önmagától is elmúlik. De vajon mi okozza, mit tehetünk ellene, és milyen következményei lehetnek?

A repülésnél, fel- és leszálláskor jelentkező füldugulást, fülfájást a légnyomás változása okozza. A repülőgép felszállása közben a légnyomás csökken, a magasban kisebb a középfülben uralkodónál, majd leszálláskor újra megemelkedik. A dobhártya két oldalán létrejövő nyomáskülönbség kiegyenlítése az orrüreg hátsó részét a középfüllel összekötő járat, a fülkürt (Eustach-kürt) feladata. Nyeléskor az Eustach-kürt megnyílik, levegőt enged be vagy ki a középfülből, így kiegyenlíti a nyomáskülönbséget.  Ha ez a „szellőzés” nem történik meg rövid idő alatt, mert az Eustach kürt, leggyakrabban nyálkahártya duzzanat miatt nem tud megnyílni,  akkor barotraumáról, a nyomás kiegyenlítődésének zavaráról beszélünk, ami kellemetlen füldugulással, pattogással, fülcsengéssel, fülfájással, a dobüregben bevérzéssel, átmeneti hallásromlással, szédüléssel és hányingerrel is járhat.

Egészséges, felnőtt embereknél a füldugulás többnyire spontán elmúlik, tartósan nem okoz gondot. A repülés kellemetlen mozzanata lehet azonban azoknál, akiknél alkati adottság vagy betegség miatt az orrüregek amúgy is nehezen átjárhatók (például nyálkahártya-duzzanat, náthás orrdugulás, melléküreg-gyulladás esetén). A gyerekeknél pedig eleve gyakoribb a nagyobb orrmandula, a fülkürt elhelyezkedése, a nyálkahártyájuk gyakoribb duzzanata, a melléküregek rosszabb „szellőzése” miatt. Ha a barotrauma tünetei fokozottan jelentkeznek, vagy a repülés után is elhúzódnak, mielőbb forduljon szakorvoshoz, kérjen kivizsgálást, mert a „repülőfül” más fülbetegségek kockázatát is növelheti.

Öt tipp a „repülőfül” megelőzésére, enyhítésére

Használja a fülkürthöz közeli izmait!

A repülő fel- és leszállásakor a rágózás, a gyakoribb nyelés, az ásítás, vagyis az állkapocs és az arcizmok mozgatása segítheti a fülkürt megnyitását és ezáltal a nyomás kiegyenlítését. A nyeléshez a nyálelválasztást fokozhatjuk egy-egy, például hűsítő mentolos cukorka elszopogatásával is.

Igyon egy hűsítőt!

Apró kortyokban iszogatva is csökkenthetjük a füldugulás kockázatát. Alkoholos ital nem ajánlott, mert dehidráló hatású, ami a száraz levegőjű gépen még inkább irritálhatja a nyálkahártyákat.

Ha náthás, légúti fertőzése van, vagy allergiás lehetőség szerint ne utazzon repülővel!

Ha mégis repül, használjon orrcseppet vagy orrsprayt a felszállás előtt, hogy megelőzze a fájdalmas füldugulás, barotrauma kialakulását. Ilyenkor gyakoribb „orrtoalette” javasolt.

Gyorsítsa a nyomáskülönbség kiegyenlítődését!

Búvárok is szokták alkalmazni az ún. Valsalva-manővert, vagyis befogott orrnyílások és csukott száj mellett próbálkoznak a levegő kifújásával. Ez is segíthet helyreállítani a nyomásviszonyokat a fülbe. Ez csak akkor alkalmazható, ha nincs váladék az orrüregekben.

Használjon speciális füldugót!

A különlegesen erre a célra kifejlesztett, több hajlékony redővel ellátott, szilikon füldugó enyhíti a nyomáskülönbség miatt a dobhártyára nehezedő nyomást.

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.