Nyakigláb nemzedék - 8 érdekesség a testmagasságról

2017.05.30. 09:32

Vajon mitől függ, mekkorára növünk, és milyen összefüggések vannak a magasságunk és az általános egészségi állapotunk, nemünk, nemzetiségünk, életmódunk, netán táplálkozási szokásaink között? Mi a „normál” magasság? Tényleg generációnként egyre nő az átlagos testmagasság? Alábbi összeállításunkban ilyen és hasonló kérdésekre kerestük a választ.

utikalauzanatomiaba-novekvo-testmagassag_1.jpg

Naponta növésben - váltakozó a magasságunk!

A legtöbben úgy véljük, a felnőtt korunkra kialakult testmagasságunk adott, nem változik többé – legfeljebb nagyon idős korban, a hajlott tartással, kissé „összemegyünk”. Nem így van: felnőttként is naponta növekszünk, ha nem is látványos mértékben. A csigolyáink közt található porckorongok ugyanis a napi mozgás, állás, ülés során tehernek kitéve összenyomódnak, csökkentve magasságunkat, majd a pihenés, alvás óráiban újra visszanyerik eredeti vastagságukat. Így az emberek testmagassága a nap folyamán több mint egy centit változik!

Idősödve a változás egy irányú lesz: ekkor már csökken a magasság, mivel a porckorongok veszítenek rugalmasságukból és kopnak is. Így, mire a nyolcadik x-et is átlépik, a nők akár  hét és fél centivel is alacsonyabbak lehetnek, mint ifjú korukban. A férfiak valamivel jobban megőrzik a magasságukat, esetükben öt centiméter körüli a maximális magasságvesztés mértéke.

 

Mitől függ, hogy mekkorák leszünk?

Mint minden fejlődésünket érintő kérdés esetében, itt is meghatározó szerepe van a genetikának, de a magasságot befolyásolja a környezet, az életmód is.  Még olyan hatások is szerepet játszanak a gyerek felnőttkori testmagasságának alakulásában, mint például az őt ért érzelmi hatások, a család társadalmi helyzete. Izraeli kutatók testvérpárokra, egy- és kétpetéjű ikrekre is kiterjedő kutatásaik során arra a megállapításra jutottak, hogy a környezet és a genetika körülbelül egyforma arányban alakítják a személy magasságát.

utikalauzanatomiaba-novekvo-testmagassag.jpg 

Magas termet = hosszú élet?

A fenti összefüggések alapján kézenfekvőnek tűnik a következtetés, hogy az egészséges emberek a magasabb növésűek, de az összefüggés ennél bonyolultabb. Például kimutatták, hogy magasabb embereknél ritkábban fordulnak elő szívvel kapcsolatos gondok, viszont egyes rákbetegségekre sokkal hajlamosabbak, mint az átlagos testméretű, vagy kifejezetten alacsony társaik.

Szardínián nagyon sok az igen hosszú életű ember. Itt, férfiak körében végeztek egy, korábbi felmérések eredményeit összevető kutatást, ami éppen az ellenkező eredményt hozta, a magasabb kort megérő emberek jellemzően az alacsonyabb termetűek voltak. Igaz, a szardíniaiak európai vonatkozásban sem nevezhetők magasnak, vagyis átlagos testméretük elmarad az európai átlagtól.

 

Ki az alacsony?

Mivel a testmagasságot számos tényező befolyásolja, alacsonynak, különösen a növekedésben elmaradottnak nevezni valakit  pusztán számszerű meghatározással nem igazán lehet. Egy-egy területen alacsonynak számítanak azok, akik az ottani lakosság mintegy 3%-nyi, legkisebb testmagasságot elérő részét képezik.

A gyermekgyógyászat ismeri az alacsony növekedés – ún. törpenövés - fogalmát. Ezt általában genetikai probléma okozza, de befolyásolja a növekedést a Down-kór és a Turner–szindróma, valamint pajzsmirigy problémák, D-vitamin hiány, egyes gyerekkori fertőző betegségek és az agyalapi mirigy hormonja is. Amennyiben genetikai az ok, az alacsony növekedésen nem lehet változtatni, ám más esetekben, például, ha a pajzsmirigy nem megfelelő működése okozza, kezelhető a probléma. A terhes édesanya helyes, minden szükséges tápanyagot tartalmazó étkezése is meghatározó a fejlődő magzatra nézve, ezért erre is fokozott figyelmet kell fordítani.

 utikalauzanatomiaba-testmagassag-infografika.jpg

Forrás: Mapsontheweb.zoom-maps.com

Nemzeti jellemzők

A helyzetet tehát tovább bonyolítja a nemzeti átlagmagasság kérdése is. Egy átfogó, 187 országra és száz évre kiterjedő kutatás szerint a világon a legmagasabbak a lett nők (átlagosan 170 cm) és a holland férfiak (átlagosan 183 cm). A nők mezőnyében a holland, észt, cseh és szerb nemzetiségűek követik a letteket, a férfiaknál pedig Hollandia, Belgium, Észtország, Lettország és Dánia az élenjárók sorrendje.

Guatemalában a legapróbb termetűek a nők: 1914-ben, a 18 éves, átlagos termetű lány 140 centi magas volt, 2014–ben  pedig körülbelül 149 centis. Kelet-Timorban a világon a legalacsonyabbak a férfiak (átlagos magasságuk 160 centi)

Kutatások szerint Afrika egyes részein, valamint Dél-Ázsiában az utóbbi száz  évben alig nőtt az emberek testmagassága, sőt, Fekete-Afrikában helyenként egyenesen alacsonyabbak lettek  a férfiak. Az egyes nemzeteknél a generációk átlagmagasságának növekedése lassúbb, míg másoknál gyorsabb ütemű. Utóbbiban győztesek a dél-koreai nők (20 cm) és az iráni férfiak (16 cm). Ami a magyarországi helyzetet illeti, a fiatal nők 2014-ben valamivel több, mint 10, a férfiak 11 centivel voltak magasabbak a 100 évvel ez előtt élő társaiknál.

 

Európa: 110 év, + 11 centi

Az Oxford Economic Papers közzétett egy tanulmányt, melyben 15 európai ország férfilakosságának testmagasságát vizsgálták. A kutatás során százezrek adatait vetették össze, az 1870-es évektől kezdve egészen 1980-ig. Arra az eredményre jutottak, hogy ez idő alatt körülbelül 11 centivel nőtt a férfiak átlagos testmagassága.

 

Jobb életkörülmények, magasabb emberek

A növekedés valószínűleg annak (is) köszönhető, hogy időközben fejlődött az orvostudomány és javultak az életkörülmények. Az ember fejlődése során meghatározó életének első két éve. Számos olyan betegség, ami régebben főként ezt a korosztályt érintette, és sok esetben akár halálos kimenetelű volt, (de gyógyulás esetén is jelentősen visszavetette a kicsiket a fejlődésben), napjainkra megelőzhetővé, gyógyíthatóvá vált. A fogamzásgátlás, az újabb családmodell, a gyerekek létszámának családonkénti csökkenése és a fejlettebb egészségügy nyomán egészségesebbé, jobban fejlődővé váltak az új generációk.

 

A tiszta víz és a szappan, mint növesztő  

Meglepő, mégis igaz: egy londoni kutatócsoport tucatnyi kutatás eredményeit figyelembe véve arra az eredményre jutott, hogy ahol biztosított a tiszta ivóvíz és a személyes higiéné, a tisztálkodás feltételei, ott az öt évesnél fiatalabb gyerekek átlagos testmagassága körülbelül fél centivel magasabb, mint az azonos korú, de ezeket a feltételeket nélkülözni kénytelen társaiké.

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Boka1 2017.05.30. 22:39:55

A magasabbak korán halnak a szív megterhelés niatt.

Punxsutawney Mormota 2017.05.30. 22:50:59

@Boka1: Régen úgy olvastam, hogy ez az ún óriásnövésűekre jellemző. Úgy emlékszem, hogy akkor a 190 centi felettieket nevezték így.

Az mindenképpen örvendetes, hogy legalább testmagasság-növekedésben hozzuk a az európapi átlagot.

Bobby Newmark 2017.05.30. 23:04:22

@Boka1: Igen, az a mondat nekem is feltűnt, hogy ellentmond annak, amit eddig erről olvastam.

Kinai cuccok blog · http://kinaicuccok.blog.hu 2017.05.31. 09:13:14

Remek cikk!

Az az összefüggés meg van, hogy minél alacsonyabb a csaj, annál magasabb pasit keres? Sok 160 centis csajnál alap, hogy 190 centinél alacsonyabb pasikkal szóba se áll.

Az is érdekes kérdés lenne, hogy a fiú és a lánygyerek az apja vagy az anyja magasságát örökli elsősorban. Vagy véletlenszerűen megy?

Nazareus 2017.05.31. 09:17:46

Ha jól tudom az 1100-1200-as években az emberek testmagassága elérte a mostanit, söt, a nöké meg is haladta kicsivel. Akkor ilyen jól éltek?

czinimini 2017.05.31. 12:20:05

A jobb életkörülmények közé nemcsak az orvostudományt sorolnám, hanem azt is, hogy a világnak ezen a részén általában a gyerekek jól tápláltak és nem kell nehéz fizikai munkát végezniük, vizet cipelni a kútról, fát az erdőből stb.

konrada 2017.05.31. 12:58:36

@Nazareus:
Szvsz. rosszul. A középkori várakban nem véletlen olyan kicsik az átjárók, azokat úgy határozták meg, hogy egy felnőtt férfi páncélban tudja azt védeni.
...s akkoriban az a méret elég volt erre.

Más: az átlagmagasság ráadásul nem is mutatja meg, hogyan változik 1-1 nemzedékre is, mert az idősebb korosztály várható élettartama is kitolódott.
Azaz sokkal durvább méretnövekedést láthatnánk itt Európában, ha évjáratokat hasonlítanának össze. (Pl. apám még 173 cm-rel középméretű volt, nálunk a közápiskola végénél mér a tornasor végén lett volna, én a 180 cm-emmel sorban 3. -azaz elején voltam, a fiaim osztályában viszont a 190 cm már majdnem a közép volt csak....

bz249 2017.05.31. 13:56:18

@konrada: "A középkori várakban nem véletlen olyan kicsik az átjárók, azokat úgy határozták meg, hogy egy felnőtt férfi páncélban tudja azt védeni. "

Mondjuk ez konkretan azt jelenti, hogy masik csoka ne tudjon kenyelmesen bejonni (a vedekezo ugye nem az atjaroban all, ahol a karjat sem tudna mozgatni) pl. le kelljen hajolnia. Szoval annal minimum egy fejjel magasabbak voltak.

Nazareus 2017.05.31. 14:39:37

@konrada: Ez alapján nincs igazad: www.livestrong.com/article/542877-the-average-height-of-humans-over-time/

De ez alapján sem:
ourworldindata.org/human-height/

Én konkrétan az 1100-1200-as évekröl beszéltem, nem általában a középkorról.

báró Csekonics 2017.05.31. 14:42:30

"felnőttként is naponta növekszünk, ha nem is látványos mértékben." vs. "alvás óráiban újra visszanyerik eredeti vastagságukat."

Tehát ha valakinek kölcsönadok egy tízezrest és másnap megadja, akkor kerestem 10 rugót? :-)