Különös, csiklandó érzés az orrban - ez jelzi a közelgő tüsszentést. De mitől ez a fura érzés? Miért tüsszentünk, ha a napba nézünk, és miért csukjuk be tüsszögés közben a szemünket? Végül pedig a legizgalmasabb kérdés: ártunk-e azzal, ha visszafojtjuk a tüsszentésünket?

A tüsszentés szervezetünk védekező reakciója. Akkor következik be, ha valami irritálja az orrunk vagy a felső légútjaink nyálkahártyáját, az ingerlés hatására pedig az idegek az agy közreműködésével, reflexesen beindítják a tüsszentést az irritáló anyag eltávolítására.

A nyálkahártya-izgalmat igen gyakran a belélegzett por, pollen, füst, apró szöszök, vagy csípős fűszerek (pl. bors, paprika) okozzák. A sorozatos tüsszentést általában allergia váltja ki, ha viszont csak egyszer-kétszer tüsszentünk, az inkább az egyszerű ingerlés jele.

Összegyűjtöttük a tüsszögéshez kapcsolódó legizgalmasabb kérdéseket és meg is válaszoltuk azokat!

6 orrfacsaró tény a tüsszentésről

Miért csukjuk be a szemünket tüsszentéskor?

Érdekesség, hogy a tüsszentés során több testrészünk is működésbe lép. Tüsszentéskor mindig becsukjuk a szemünket (sőt, olykor könnybe is lábad), mert szemünk idegei összeköttetésben állnak az orrunk idegeivel. A mellkasban és a torokban lévő izmok hirtelen összehúzódva komoly erőt fejtenek ki. A tüsszentés sebessége eltérő, de akár közel 200 km/h-s is lehet!

Miért tüsszentenek sokan, amikor a napba néznek?

Az emberek negyedét érinti az az idegi eltérés, ami miatt, ha napba vagy erős fénybe néznek, ellenállhatatlanul tüsszenteniük kell. Néhányaknál olyan erős ez a kényszer, hogy egy ideig abba sem tudják hagyni a tüsszögést. A napfény hatására fellépő tüsszögési reflexet akár szüleinktől is örökölhetjük. Egyes kutatások szerint ráadásul nemcsak a reflex öröklődik, hanem az ilyenkor jelentkező tüsszentések száma is jellegzetes egy családon belül.

Mi történik, ha visszafojtjuk a tüsszentést?

Vannak olyan élethelyzetek, amikor a tüsszentés a legrosszabb pillanatban érkezik, egy üzleti tárgyalás kellős közepén, a felelés előtti feszült csendben vagy egy színházi előadás dramaturgiai csúcspontja előtt. Szinte mindenkiben felmerült már a gondolat, hogy ilyenkor jobb lenne visszafojtani a tüsszentésünket. De vajon jó ötlet ez? A rövid válasz az, hogy nem. A tüsszentést nem szabad visszafojtani, mert szédülést és dobhártya-károsodást okozhat.

Szexuális aktus után is kaphatunk tüsszögőrohamot?

Talán nem is gondolta volna, de a tüsszentés oka ritkán lehet a szexuális aktus is. Az érintetteknél a szeretkezést követően tapasztalható a sűrű tüsszögés. Egyelőre a szakemberek sem tudták megfejteni, pontosan milyen, a szervezetben lejátszódó folyamatnak köszönhető ez, annyi azonban biztosnak tűnik, hogy a jelenség oka az idegrendszer működésével áll összefüggésben.

Tüsszentésnél is kötelező zsebkendőt használni?

A tüsszentés ereje a nyálkahártyán lévő idegen anyagokat apró nyál és orr-váladék cseppekkel együtt löki ki. Ezek – különösen, ha fertőzött az illető, és a tüsszentés influenza vagy nátha következménye – nagy számban tartalmaznak kórokozókat, baktériumokat, vírusokat. Ráadásul a tüsszentés során nagyobb területre, porlasztva juttatjuk ki őket, ha nem korlátozzuk az útjukat. Kutatások már azt is igazolták, hogy igen sokáig a levegőben keringenek ezek a részecskék, komoly fertőzésveszélyt okozva. Ezért fontos a régi higiéniai alapszabályt betartani: „zsebkendőbe köhögj, tüsszents”!

Miért mondjuk tüsszentés után, hogy egészségedre?

A tüsszentést azért kívánjuk a szenvedő alany egészségére, mert régen, a nagy pestisjárványok idején a tüsszentést a pestis és a pusztulás jelének tartották, és ezt próbálták ellensúlyozni ezzel a jókívánsággal.

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.