Áhítatosan szívjuk be egy rózsa illatát, beleszimatolunk a készülő vacsorába, elfintorítjuk az orrunkat egy erős testszagot megérezve. Miként hatnak ránk a szagok és az illatok, hogyan zajlik a szaglás folyamata, és milyen egyéni különbségek vannak a szagérzékenységben? Miben más egy parfümőr orra, mint egy átlagemberé?

A gyermekvárás hónapjai alatt az anya szervezetében számos változás zajlik, egyrészt a méhben növekvő magzat élettani szükségleteinek megfelelően, másrészt felkészülve a szoptatás időszakára. A női mell is átalakul, hogy el tudja látni majd az újszülött táplálásának feladatát. Nézzük, a mell milyen változásaira számíthatunk!

A szülés folyamata messze nem az a negédes, romantikus történet, amelyet a születési értesítők habos csipkébe öltöztetett babáit látva képzelhetünk. Az először szülő anyukáknak és a papás szülésre vállalkozó társaiknak is tisztában kell lenniük azzal, hogy a csoda, az új élet bizony vér és egyéb testnedvek közepette születik meg. A kismamák különösen restellni szokták, hogy nem ritkán bélsár is ürül a kinyomás szakaszában. Tudniuk kell azonban azt is, hogy a szülőszobán semmi sem kínos, ami a szülés természetes, élettani folyamatához tartozik.

Ízes beszéd, ízetlen tréfa, ízorgia, ízbomba, ízkavalkád, ízvarázs és a többi: kifejezések tucatjai jelzik, milyen fontos is számunkra az ízek világa. De hogyan is működik az ízérzékelés, és vajon hányfajta íz megkülönböztetésére vagyunk képesek?

Ujjaink belső, tenyér felőli oldalán a bőr felszínén az ún. bőrfodorszálakból álló bőrlécrendszer látható. Ennek lenyomata olyan genetikai sokféleséget mutat, hogy egyéni azonosításra is alkalmas, használják is már több mint száz éve a bűnüldözés és az idegenrendészet területén. Az ujjlenyomatokkal foglalkozó daktiloszkópia ez idő alatt annyit fejlődött, hogy az eszközei, eljárásai már nem is emlékeztetnek a régi, az azonosítási pontokat nagyítóval kereső eljáráshoz. Néhány érdekességet gyűjtöttünk össze az ujjlenyomatról.