Számos különböző ok vezethet rekedtséghez, mely különböző fokú lehet, a hang enyhe fátyolozottságától a teljes hangtalanságig. De vajon mi történik a szervezetünkben, amikor azt tapasztaljuk, hogy elment a hangunk vagy kizárólag fojtott, rekedtes hangon tudunk beszélni?

Ha a bőrön vagy a nyálkahártyán valamilyen külső, mechanikus behatásra seb, sérülés keletkezik, akkor a szervezetünk az egész védelmi eszköztárát csatasorba állítja, hogy mielőbb bezárja ezt a rést: megszüntesse a vérzést, megakadályozza a sebnyíláson keresztüli kiszáradást és a kórokozók behatolását. Hogyan zajlik a sebgyógyulás folyamata, mitől függ, hogy mennyi ideig tart és mennyire marad nyoma a sérülésnek?

„Egy falat sem megy le a torkomon”, „összeszorult a gyomrom”, „remeg az egész belsőm az idegességtől!” – aligha akad bárki, aki még sosem hallott vagy mondott hasonló mondatokat. Az életünket átjáró stressz bizony hat a táplálkozásunkra, az egész emésztésünkre. Nézzük, hogyan! 

Bár egyre többen vitatják eredeti célját, a gazdasági előnyöket, idén még mindenképpen sor kerül a nyári időszámításra való átállásra, amikor egy órával előre kell tekerni az óramutatókat. Sokan az egészségre tett hatása miatt is ellenzik ezt, hiszen nem csak arról van szó, hogy egy órával kevesebbet alhatunk, hanem arról is, hogy ezáltal napokra felborul szervezetünk megszokott napi ritmusa. Milyen következményei lehetnek ennek?

Mi kell a boldogsághoz? Erre a kérdésre ahányan vagyunk, annyifélét válaszolunk. Élettani, biokémiai szempontból azonban jóval egyszerűbb a felelet: az ún. boldogsághormonokra valamennyiünknek szükségünk van a kiegyensúlyozott, jó hangulathoz, a kellemes közérzethez. Mit érdemes tudni ezekről, elősegíthetjük-e valahogyan a termelődésüket?