Kora tavasztól egészen a nyár végéig pollenek milliói találhatók a levegőben. Náthás tünetek, légúti panaszok jelentkezhetnek, és bizonyos esetekben nem egyszerű eldönteni ezek kiváltó okát. Hogyan ismerhető fel, hogy vírusos, bakteriális fertőzésről vagy a pollenek okozta allergiáról van-e szó, és mit tehetünk az enyhítéséért?

A láz jelenségét már az ókorban is ismerték, de csak a középkortól tudjuk mérni. A higanyos hőmérők sokáig tartották magukat, de mostanra a digitális eszközök váltották fel őket. De mivel a legcélszerűbb lázat mérni manapság?

Ebben az időszakban egyre több bejegyzés jelenik meg a közösségi médiában, amiben az emberek arra panaszkodnak, hogy a bezártság hatására jóval hamarabb elfáradnak. Eddig sokan egész nap hatékonynak érezték magukat, most viszont a kevesebb is, mintha nagyobb erőfeszítést igényelne.

Tavasszal és nyáron szó szerint megsokszorozódik mindazok problémája, akik a levegőben szálló pollenek okozta allergiától szenvednek: tüsszögnek, folyik az orruk, könnyezik a szemük, esetleg bőrtüneteik is kialakulnak. Az ún. szénanátha minden harmadik-negyedik ember számára ezen időszak visszatérő, kellemetlen velejárója.

Egy adott kor tudományos fejlettsége, az emberek életkörülményei és a társadalmi viszonyok is befolyásolják, hogy az akkor élőket mennyi idős korukban és mi miatt éri a halál. Az ember azon ritka élőlények egyike, amelyik tisztában van a ténnyel, hogy élete véges, és megpróbál tenni is azért, hogy halála minél később következzen be. Mégis, csak keveseknek sikerül a végelgyengülésig kihasználni az idejüket. Előbb-utóbb többnyire közbejön valami…