A barna bőr nem volt mindig akkora divat, mint napjainkban. Egy véletlennek köszönhetően Coco Chanel volt az, aki divatba hozta a barnaságot. A francia riviérán bőrét megkapta a nap, ami aztán bebarnult mire Párizsba ért, és ami korábban stigma volt - neki köszönhetően - presztízs értékűvé vált: a napbarnított bőr a jólét, a nyaralás szimbóluma lett. Azóta azonban már eltelt néhány évtized és nyilvánvalóvá vált, hogy valójában nagy árat fizetünk a vonzó barnaságért: a napozás és a szolárium használat ugyanis védekezésre kényszeríti a bőrt. Lássuk, hogyan is megy végbe ez a folyamat.

Hogyan és miért barnulunk?

Az UV-sugarak hatására a bőr alsó rétegében elhelyezkedő pigmenttermelő sejtek (melanocytak) fokozott festékanyag (pigment) termelésbe kezdenek. A nagyobb mennyiségű pigment eredményezi  a bőr barnulását, pajzsszerű védőréteget képezve a hámsejtek  fölött. Erre azért van szükség, mert az UV-sugárzás a sejtek sejtmagjait károsítja, a genetikai állományban hoz létre mutációkat. A genetikai állomány károsodása pedig egy kóros sejtszaporulat, bőrrák elindítója lehet. Tehát  a bőr barnulása egy védekező mechanizmus, természetes, de nem egészséges folyamat.

Leégés, napallergia, fotoallergiás reakciók - az UV-sugárzás rövid távú káros hatásai

Elsősorban az UV-B sugárzás hatására a bőr kivörösödik, érzékennyé válik, akár fájdalmas hólyagok is keletkezhetnek. Az UV-B sugarak kevésbé hatolnak mélyre, de a hám minden egyes rétegében gyulladásos folyamatokat és úgynevezett  szabadgyök-képződést indítanak el. A közvetlen DNS- károsodásokért is az UV-B sugarak felelnek. A DNS-károsodások pedig elindítói lehetnek a későbbiekben kóros sejtszaporulatnak, bőrráknak. Tehát a leégés egy rövid távú hatás, de megteremti az alapját  az UV-sugárzás egyik legveszélyesebb késői hatásának, a bőrráknak is.

Ha nagy felületet érint a napégés, akkor általános panaszok: hőemelkedés, láz, általános rosszullét, fejfájás , hányinger, hányás – típusos napszúrásos tünetek is jelentkeznek. Szemkárosodás esetén kötőhártyagyulladás is fellép. Korai káros hatások a napallergiák és fotoallergiás reakciók. Ezen fotoallergias reakciók leggyakrabban akkor alakulnak ki, amikor egy gyógyszer - ami nem okozna érzékenységet - UV-sugarak hatásásra kémia szerkezetváltozást szenved és allergias reakciót indít el a szervezetben.

Korai bőröregedés, szeplők, pigmentfoltok - az UV-sugárzás hosszú távú káros hatásai

A korai bőröregedés 80%-ban az UV-A sugárzás következménye. A mélyre hatoló UV-sugárzás felgyorsítja a kötőszövetes állomány, a kollagén rostok lebomlását, ami ráncok és petyhüdt bőr kialakulásához vezet. Késői hatások a szeplők, pigmentfoltok, öregségi foltok és a szem károsodása: szürkehályog és macula degeneratio formájában. A legveszélyesebb késői hatás a bőrrák kialakulása: a napozás és szolárium használat során bekövetkező sejtsérülések és szabadgyök képződés DNS károsodásokat indít el, melyek következménye bőrrák lehet.

Napvédelem – Amit mindenképp tudni érdemes

Manapság szinte zavarba ejtően sokféle napvédő készítmény közül választhatunk: krémek, tejek, spray-k, olajok és stiftek sorakoznak a boltok polcain. Hogy melyiket válasszuk, az több tényezőtől is függ: bőrtípusunk, bőrünk érzékenysége, az egyéni komfortérzet, valamint a napi programunk mind befolyásolhatják a döntést. Nem mindegy például, hogy kirándulni megyünk, sportolunk, vagy a vízparton napozunk.

Mit jelent az SPF?

A napvédő termékek csomagolásán feltüntetett SPF (Sun Protection Factor) szám az UV-B sugarak elleni védelmet jelzi. Ez az érték azt mutatja meg, hogy a fényvédő a káros UV-sugarak hány százalékát szűri ki. A védelem mértéke egyszerű képlettel is kiszámítható:
1 / SPF = a bőrre jutó UV-sugarak aránya.
Például egy 30-as faktorszámú krém esetén:
1 / 30 = 0,033, azaz a sugarak csupán 3,3%-a jut át, tehát a krém 96,7%-os védelmet biztosít.

Fizikai vagy kémiai fényvédő: hogyan működnek?

Az összetételt tekintve a fényvédők fizikai és/vagy kémiai fényszűrőket tartalmaznak. Ezeknek más a hatásmechanizmusa: a fizikai fényvédő visszaveri, míg a kémiai elnyeli a káros sugarakat.

Fizikai fényvédők

- A bőr felszínén maradnak, visszaverik a káros sugarakat, mint egy tükör.
- Gyakran fehéres réteget képeznek a bőrön.
- Leggyakoribb hatóanyagaik: titán-dioxid és cink-oxid.
- Újabban nanorészecskéket is tartalmazhatnak, melyek növelik a védelem hatékonyságát, miközben kevésbé feltűnőek a bőrön.
- Előnyük, hogy fotostabilak, azaz tartósak, és UV-A és UV-B sugarak ellen is védenek.

Kémiai fényvédők

- A bőrbe szívódnak, és elnyelik az UV-sugarakat.
- Nem hagynak fehér réteget a bőrön.
- Hátrányuk, hogy kevésbé fotostabilak, így gyakrabban kell őket újrakenni.
- Bizonyos esetekben allergiás reakciókat is kiválthatnak.

Hogyan használjuk a fényvédőket, hogy valóban védelmet nyújtsanak?

- A napvédő krémet legalább 20-30 perccel a napra lépés előtt kell felvinni.
- Fontos, hogy elegendő mennyiséget használjunk, mert a túl vékony réteg jelentősen csökkenti a védelem hatékonyságát.
- Úszás, verejtékezés, vagy törölközés után mindenképp újra kell kenni a bőrt, mivel a fényvédő réteg lemosódhat vagy lekopik.
- A kémiai fényvédők gyorsabb lebomlása miatt 2-3 óránként javasolt az újrakenés.
- Ne feledkezzünk meg az ajak védelméről sem, oda is szükséges napvédő termék, például stift formájában.

Figyeljünk fel az anyajegyek változásaira!

Bőrünk védelme nem ér véget a naptej használatánál – legalább ilyen fontos a rendszeres anyajegyszűrés is. Ezzel a viszonylag egyszerű megelőző vizsgálattal sokat tehetünk azért, hogy időben felismerjük az esetleges rosszindulatú elváltozásokat.

Mire figyeljünk otthon?

Időnként érdemes átvizsgálni a teljes testfelületet – akár tükörrel, vagy segítséggel. Különösen akkor figyeljünk fel egy anyajegyre, ha:

- újonnan jelenik meg,
- változik a mérete, alakja, színe,
- viszket, fáj, vagy vérzik anélkül, hogy megsérült volna.

Az ABCDE-szabály segíthet az önvizsgálatban:

- A (Asymmetry): aszimmetrikus alak
- B (Border): szabálytalan szegély
- C (Color): többféle szín
- D (Diameter): nagyobb átmérő, mint 6 mm
- E (Evolution): gyors változás

Ha bármelyik jellemzőt észleljük, mielőbb bőrgyógyászhoz kell fordulni!

Hogyan vizsgálja az anyajegyet a bőrgyógyász szakorvos?

A bőrgyógyász dermatoszkópos vizsgálattal (kézi bőrmikroszkóp) elemzi az anyajegyeket. Ha sok vagy szabálytalan megjelenésű anyajegy van a bőrön, számítógépes (videodermatoszkópos) vizsgálat válik szükségessé. Ez a módszer nagy felbontású képeken rögzíti az anyajegyeket, és mesterséges intelligencia segítségével elemzi azokat. Az utánkövetés során könnyen észrevehetőek a legkisebb változások is, így időben be lehet avatkozni, ha szükséges.

Minél korábban fedeznek fel egy rosszindulatú elváltozást, annál nagyobb az esély a teljes gyógyulásra. Azt, hogy milyen gyakran van szükség szűrésre, a bőrtípus, a családi előzmények, az anyajegyek száma és típusa alapján a bőrgyógyász határozza meg.

Nagyon jó nyarat kívánunk, a megszerzett információk birtokában óvatosan, tudatosan, megfelelő védelemmel övezve élvezze mindenki a nyár örömeit!

A cikk a Budai Egészségközpont bőrgyógyász szakorvosainak közreműködésével készült.