Az emlőrák a nők egyik leggyakoribb daganatos megbetegedése, amelynél a mielőbbi felismerés valóban életeket menthet. Eláruljuk, kiket veszélyeztet leginkább, és milyen emlődiagnosztikai eljárásokkal lehet korai szakaszban tetten érni. Ismerje meg az emlőrákszűrés lépéseit!

Magyarországon a nők körében az emlőrák a tüdőrák után a második leggyakoribb daganatos megbetegedés, évente mintegy nyolcezer új esetet diagnosztizálnak. Leginkább az ötvenes éveikben járó, a menopauzán átesett nőket érinti, bár fiatalabb korban is előfordul. A betegség sokáig tünetmentes, csak célzott szűréssel fedezhető fel. Jelenleg évente 2100-2200 nő esik áldozatául az emlőráknak. Ezt a számot a szűrővizsgálatokon való még szélesebb körű részvétellel csökkenteni lehetne, hiszen minél hamarabb ismerik fel az elváltozást, annál eredményesebben gyógyítható. Tény: hazánkban a 45-65 éves kor közötti nők számára az állam kétévente ingyenes emlőrák-szűrővizsgálatot biztosít, statisztikai adatok alapján azonban már 35 éves kortól évente szükség lenne rá. Az emlőrákkal szembeni küzdelem egyik kulcsa a képalkotó diagnosztika, amely nélkül nem is végezhető terápia. 

Ismerjük meg az emlőrák felismerését segítő képalkotó diagnosztikai eljárásokat!

Miért kellene tünetmentesen is mammográfiai szűrővizsgálatra menni?

A Nemzeti Népegészségügyi Központ által szervezett szűrés célja, hogy a lehető legkorábbi, még tünetmentes stádiumban mutassa ki az esetleges szöveti elváltozásokat. A szűrés fizikális (tapintásos) vizsgálatból illetve mammográfiából áll. Tény: A mammográfia (vagyis az emlők két különböző irányból készített röntgenfelvétele) hatékony emlőrák-szűrővizsgálati módszer, amellyel már évekkel a tünetek megjelenése előtt nagy pontossággal felfedezhető az elváltozás. Ha a szűrés eredménye negatív, akkor nincs további teendő, hiszen az emlőrák vagy az azt megelőző állapot nagy valószínűséggel nem alakult ki a szervezetben. A nem-negatív szűrési eredmény esetén további szakorvosi vizsgálatra van szükség, hogy tisztázzák, nincs-e még nem tapintható szöveti elváltozás az emlőkben. A kiegészítő vizsgálatok része az emlők ultrahangos vizsgálata is. Az emlőrák diagnózisához minden esetben szövettani vizsgálat is szükséges, erre szolgál a vastag tű mintavétel, mely segítségével szövethengert nyerünk a gyanús területből, csomóból. A patológiai feldolgozás nem csak az elváltozás szövettani meghatározását célozza meg, hanem különböző receptorok is meghatározásra kerülnek, melyek az egyénre szabott onkológiai terápia eldöntésében nyújtanak segítséget. Ha a kiegészítő vizsgálatok eredménye pozitív, akkor a kezelés rögtön, már a tünetmentes korai szakaszban elkezdhető, ami jó esélyt ad a teljes gyógyulásra.

Kiknél és milyen esetekben végeznek emlőultrahangot?

A többi képalkotó diagnosztikai eljárással szemben az emlő ultrahanggal történő vizsgálata a fiatal nők esetében is végezhető. A géllel bekent ultrahangfejet az orvos különböző testhelyzetekben és irányokból mozgatja a vizsgált személy bőrfelületén, és a felvétel láthatóvá tehet tapintással még nem érzékelhető elváltozásokat is, sőt azok szerkezetéről és összetételéről is ad információkat. Az ultrahangvizsgálatot emlőszűrésre önmagában vagy első vizsgálatként csak 30-35 év alatti nőknél alkalmazzák, 35 éven felülieknél pedig - illetve rosszindulatú daganat gyanúja esetén a fiatalabbaknál is – szükség esetén a mammográfia kiegészítő vizsgálataként kerül rá sor. A már diagnosztizált, ultrahanggal is jól látható daganat követéséhez is alkalmazzák, ami azonban nem helyettesíti a rendszeres mammográfiát.

Tomoszintézis: a 3D mammográfia

A népegészségügyi emlőszűrővizsgálatokon alkalmazott mammográfia továbbfejlesztett változata a tomoszintézis, vagy más néven 3D mammográfia. Ennek során két irányból rétegfelvétel készül, mely a képek elemzésében segíti a radiológus munkáját, csökkentve a visszahívások és kiegészítő felvételek számát. Tomoszintézissel így még hatékonyabb lett az emlőrákszűrés, az elváltozások korai felismerése. Az emlőbetegségekre specializálódott radiológus és nukleáris medicina szakorvosok legutóbbi konferenciájának (IV. Emlőrák Konszenzus Konferencia) egyik témája az emlőrák képalkotó vizsgálataival, szűrésével kapcsolatos állásfoglalás kialakítása volt, ebben szerepel a következő megállapítás. Tény: a mammográfia az egyetlen, tudományosan igazolt eljárás az átlagos rizikójú nők szűrésére, az emlőrákos halálozás csökkentésére. Mammográfia elvégzése tünet vagy panasz esetén 35 éves kor felett kötelező – kivéve, ha egy éven belül történt ilyen vizsgálat és nincs indok a megismétlésre (pl. új tumorgyanús tünet). Indokolt esetben 35 év alatt is elvégezhető, szükség esetén kiegészítve célzott, nagyított felvételekkel, vezérelt mintavétellel.

Emlő MRI: milyen esetben indokolt?

A szakemberek az emlőrák diagnosztizálásához az MRI vizsgálatot akkor tartják indokoltnak, ha a tumorgyanú felmerült, de a mammográfia és az UH-vizsgálat eredménye elégtelen vagy bizonytalan. Használják primer tumor keresésekor, vagy ismert daganatnál a többgócúság, a kiterjedés, a kétoldaliság és a mellkasfali érintettség vizsgálatára is. Tünetmentesek szűrővizsgálatára nem alkalmas.

Hogyan kezelik az emlődaganatot?

Ha a szűrés emlődaganatot diagnosztizált, a kezelés módját az elváltozás típusa, nagysága, szövettani szerkezete, receptorok milyensége és a környéki nyirokcsomók állapota alapján határozzák meg. A terápia összetett, sebészeti beavatkozás, sugárkezelés és gyógyszeres kezelés (kemoterápia, hormon terápia) is szükségessé válhat. A szűrővizsgálatokon való részvételnek és az egyre hatékonyabb, pontosabb rákszűrő képalkotó diagnosztikának köszönhetően az emlőrák ma egyre eredményesebben kezelhető. Az esetek többségében olyan korai stádiumban megszületik a diagnózis, hogy kisebb műtéti beavatkozás is elegendő, illetve nem szükséges a teljes emlő eltávolítása. A sebészeti beavatkozást kiegészítő sugárkezelés során is nagy jelentősége van a modern onkológiai kezelésnek. Az emlődiagnosztikai képalkotó eljárások, pontos követést tesznek lehetővé.

A cikk a Budai Egészségközpont radiológus munkatársainak közreműködésével készült.