Van, akinek nem okoznak gondot, esetleg ki sem nőnek, másoknál viszont olyan sok problémával járnak, hogy a műtéti eltávolításuk mellett kell dönteni. Mit kell tudni a bölcsességfogakról? Igaz, hogy valakinél sosem nőnek ki? Tényleg fájdalmas az eltávolításuk? Szájsebész specialista válaszolja meg a sokakat érintő kérdéseket.

Bölcsességfogak: miért okoznak annyi problémát?

A fogazat leghátsó elemeit, a négy utolsó őrlőfogat nevezzük bölcsességfognak. A nevük onnan  származhat, hogy többnyire már csak felnőttkorban, a húszas életévekben nőnek ki, de az sem ritka, hogy egyáltalán nem jelennek meg. Ezek a fogak az emberi törzsfejlődés során elveszítették jelentőségüket, hiszen míg az ősembereknek a nyers hús, száraz magvak, növényi részek aprításához nagy szüksége volt rájuk, a modern civilizáció embere számára a főtt-sült, puhább étrend mellett jószerivel feleslegesek. Ugyanakkor mára az állkapcsunk is kisebb lett, mint az őseinké volt, így nem is mindig férnek el benne a bölcsességfogak. Ezért ezek az „evolúciós maradványok” nagyon sokszor okoznak fogászati problémát, annyira, hogy gyakran a műtéti eltávolításuk is szükségessé válik. A probléma nem ritka, Európában a fiatal felnőttek mintegy 80 százalékának van legalább egy olyan bölcsességfoga, amely még nem tört elő. Ez gyakrabban fordul elő az alsó, mint a felső állkapocsban.

Tünetek, amelyekre fel kell figyelni

Az alábbi tünetek a bölcsességfogat eltávolító műtét szükségességét jelezhetik, ezért mielőbb fogorvoshoz, szájsebészhez kell fordulni, ha valamelyik fellép. Például ha fájdalom alakul ki a bölcsességfogak körül, a száj hátsó részén, vagy ha az alsó utolsó fog mögötti lágyrészen ismételten duzzanat jelentkezik; vagy akár szájzár alakul ki. Hasonlóképpen fel kell figyelni arra is, ha a bölcsességfoghoz közeli fogak károsodását, szuvasodását, fogínybetegség kialakulását tapasztaljuk. Állandósult rossz szájíz vagy rossz lehelet is jelezheti a baktériumok elszaporodását a torlódott fogak nehezen tisztítható réseiben. Bizonyos tünetek többnyire hosszabb idő alatt alakulnak ki, így a rendszeres fogászati ellenőrzéssel időben észlelhető a probléma.

Mikor javasolja a fogorvos a műtétet?

Ha a bölcsességfogak nem okoznak problémát, vagyis egészségesek, jó helyen nőttek, megfelelő harapást biztosítanak, és alaposan tisztíthatók, akkor nincs teendő velük. Azonban a bölcsességfogaknak gyakran nincs helye a megfelelő növekedéshez, előfordul, hogy egyáltalán nem, vagy ferdén, esetleg oldalirányban nőnek ki. Ha teljesen rejtve maradnak az ínyben, mintegy beszorulva az állkapocsba, az fertőzéshez, cisztához vezethet, károsíthatja a többi foggyökeret vagy akár az állkapocs csontját is. Problémát okozhat az is, ha csak részben, az ínyen keresztül bújnak ki, mert így nehezen tisztíthatók, a körülöttük lerakódó plakkokban (lepedékben) könnyen felszaporodnak a baktériumok és fogínybetegségeket, fogszuvasodást, gyulladást, duzzanatot okozhatnak. Ha a bölcsességfogaknak nincs elég helyük a megfelelő növekedéshez, nyomhatják, károsíthatják, eltolhatják, elfordíthatják a közeli fogakat, és azok foggyökereinek egy része fel is szívódhat a nyomó hatás következtében.

Milyen esetben indokolt a bölcsességfog kivétele?

A műtétről szóló döntés főként attól függ, hogy a bölcsességfogak okoznak-e már gondot (fájdalmat, károsodást, torlódást) a közeli fogakban, vagy nagy valószínűséggel fognak-e okozni a jövőben. A szakorvos mérlegeli azt is, hogy a bölcsességfogak zavarhatják-e a már tervezett fogászati kezeléseket, illetve azt, hogy milyen kockázatokkal jár a műtét, vagy, hogy a megtartható bölcsességfogak pótolhatják-e az esetleg hiányzó őrlőfogak funkcióját. Ha az eltávolítás mellett döntenek, akkor legjobb nem megvárni a problémák teljes kialakulását, hanem mielőbb, fiatal felnőttkorban elvégeztetni a műtétet, amikor a műtét utáni regenerálódás is gyorsabb. Számos esetbe fogszabályozó szakorvos javasolja eltávolításukat.

A cikk a Budai Egészségközpont fogász és szájsebész szakértőinek közreműködésével készült.