A mellrák a legrettegettebb betegségek közé tartozik a nők körében. Az emlődaganat az a diagnózis, amit egyetlen felnőtt nő, anya és nagymama sem szeretne az emlőultrahang vagy mammográfiai vizsgálatot követően hallani. Nőgyógyász szakorvos segítségével megvizsgáltuk a mellrákhoz kapcsolódó leggyakoribb tévhitek igazságtartalmát .

Meglepő, milyen tévhitek keringenek még ma is a mellrákkal kapcsolatban. Érdemes megvizsgálni az igazságtartalmukat.

1. Felesleges vizsgálgatni a mellünket.

Valamiért mellünk vizsgálata nem lett a mindennapok része. Holott, ha az ember rendszeresen elvégezné ezt az egyszerű mozdulatsort (a menstruációt követő első héten), akkor szinte azonnal észrevehetné, hogy emlőjében megjelent-e valamilyen rendellenes elváltozás, csomó.

2. Mammográfiai vizsgálaton tünetek nélkül nem szükséges részt venni.

A szakemberek egyértelmű véleménye az, hogy a rendszeres mammográfia szűrővizsgálat életeket menthet. A korai felismerés ugyanis lényegesen javítja a kezelések eredményességét, a halálozási arányt akár húsz százalékkal csökkentheti, és ezzel együtt a végleges gyógyulás esélyeit is. Remélhetőleg hamarosan eljön majd az a nap, amikor mammográfiai szűrővizsgálat nélkül, akár vérvizsgálattal is kimutatható lesz a mellrák esélye. A tudomány mai állása szerint azonban a mellrákos nők családjának hetven százalékánál nem volt korábban emlődaganatos megbetegedés. A betegségre való hajlam kockázatát tehát nehéz megjósolni mammográfiai vizsgálat nélkül.

3. Semmi okom aggodalomra, mert bár úgy érzem, valami van a mellemben, de a közelmúltban készült mammográfiai vizsgálat negatív volt. 

A mammográfia sajnos nem tud teljes biztonsággal pozitív vagy negatív diagnózist adni, sőt, száz leletből akár tizenöt téves eredményt is mutathat. Egy nyolc éven keresztül végzett kutatás 1222 mellrákos nőt vizsgált meg. Tizenhárom százalékukról derült ki, hogy a betegség megállapítása előtti egy évben negatív mammográfia lelettel rendelkeztek. Épp ezért nagyon fontos, hogy odafigyeljünk testünk minden üzenetére!

4. Nekem nem elég az éves mammográfiai szűrés, MRI vizsgálatra van szükségem.

Az MRI vizsgálat valóban sokkal nagyobb hatásfokkal képes kimutatni a korai fázisban lévő emlőrákot, azonban nem helyettesíti az éves mammográfiai szűrést, ráadásul egy jóval költségesebb eljárásról van szó. A mammográfia az egyetlen képalkotó technika, amely képes észrevenni azon korai mikromeszesedéseket, amelyek a rák előjelei lehetnek, emellett ugyancsak ez az eljárás a legalkalmasabb arra, hogy észlelje az emlő állomány finom változásait, deformitását.

5. A mellrák kialakulásáért a genetikai mutációk a hibásak.

A BRCA az a gén, ami ha károsodott, hordozója nagy eséllyel petefészekrákot vagy mellrákot kaphat. Azonban a genetikai mutációknak mindegy tíz százalékából lesz valóban emlőrák, illetve tizenöt százalékából petefészekrák. A BRCA mutáció a leggyakoribb, négyszáz emberből egynél megtalálható, ezért korántsem indokolt azonnal kés alá feküdnünk, ha esetleg ezzel a genetikai mutációval rendelkezünk.

6. Nem tudjuk befolyásolni a mellrák kialakulását.

Mindezidáig csak a probléma diagnosztizálásáról és gyógyításáról esett szó, azonban legalább ennyire fontos kihangsúlyozni azt, hogy mi magunk is igen sokat tehetünk azért, hogy elkerüljük a bajt. Így például a dohányzás, az alkoholfogyasztás, valamit a menopauza utáni elhízás három igen jelentős kockázati faktor a betegség kialakulása tekintetében. Talán az utóbbi tényező a legkevésbé ismert, ezért mi is arra buzdítjuk olvasóinkat, hogy rendszeresen sportoljanak és tartsák a normál tartományban testsúlyukat - ezzel a mellrákon kívül számos más betegség kockázatát is jelentősen csökkentik. 

A cikk a Budai Egészségközpont nőgyógyász és radiológus munkatársainak közreműködésével készült.