A limfóma az immunrendszeri daganatok közé tartozik, a nyirokrendszerben, vagyis a szervezet védelmi hálózatának egyik bástyájában fejlődik ki. Számos fajtája van, a többségük jól reagál a kezelésre, magas a gyógyulási arányuk. Korai felismerésével sokat tehet az életkilátásai javításáért.

A limfóma gyengíti az immunrendszert

A limfómák a nyirokrendszer rosszindulatú daganatos megbetegedései. Ezek az immunrendszer részeiként fontos szerepet töltenek be, felismerik és pusztítják a szervezetben megjelenő kórokozókat, baktériumokat, vírusokat, és felveszik a harcot a szervezet saját, rendellenes sejtjeivel, így a daganatos sejtekkel szemben is. A limfóma esetén a limfociták száma jelentősen megszaporodik, de ezek az éretlen, mutálódott fehérvérsejtek a számuk ellenére nem képesek megfelelően betölteni a védelmi funkciójukat a kórokozók ellen, így a szervezet immunrendszere gyengül.

2 nagy csoport: a Hodgkin- és non-Hodgkin limfómák

A limfómák két nagy csoportba oszthatók, a Hodgkin- és a non-Hodgkin-limfómák típusába, aszerint, milyen sejtek szaporodnak el rendellenesen. A Hodgkin-limfómában a Sternberg-Reed sejtek száma nő meg, ez jellemzően a 18-25 éves fiatalok illetve a 65 évesnél idősebbek betegsége. A non-Hodgkin-limfóma jóval gyakoribb, és ebbe a csoportba számos eltérő jellegű, lefolyású típus tartozik, B és T-sejtes limfómát különböztetünk meg. A limfóma nem ritka daganatos megbetegedés, a WHO statisztikája szerint évente mintegy félmillió új non-Hodgkin-limfómás és kb. nyolcvanezer Hodgkin-limfómás megbetegedést diagnosztizálnak.

Bakteriális és vírusos fertőzések is okozhatnak limfómát

A limfómák kialakulásának oka nem teljesen tisztázott, de egyes típusainak hátterében bakteriális illetve vírusos fertőzést találtak, például kapcsolatba hozhatók az EBV, CMV, a HTLV, a HIV, a herpeszvírussal és a Helicobacter pylori baktériummal. E rákfajták kockázatát növelik az autoimmun betegségek, az immunhiányos állapotok, illetve egyéb daganatos betegségek esetében alkalmazott immunszuppresszív terápiák is. Megfigyeltek családon belüli halmozódást is, így a genetikai ok is felmerül. Környezeti okok is szerepet játszhatnak a kialakulásában, így például vegyszerekkel, mérgező anyagokkal végzett érintkezés illetve sugárzásnak kitettség is lehet a limfóma kialakulásának hátterében.

Milyen tünetek esetén gyanakodjunk limfómára?

Limfómák bármely életkorban előfordulhatnak. Bár nagyon fontos lenne a mielőbbi felismerés, a diagnózist nehezíti, hogy a tünetek nagy része nem specifikusan erre a betegségre jellemző, hanem több más probléma is kiválthat hasonlókat. Így például a nyirokcsomók duzzanata, a bőrviszketés, a fáradékonyság, a tartós fáradtság, az elsősorban éjszaka jelentkező, fokozott izzadás, a légszomj, a láz, a diétával vagy többletaktivitással nem magyarázható, indokolatlan fogyás más fertőzésre, betegségre is utalhat. A limfómára leginkább jellemző tünet a nyirokcsomók megnagyobbodása, amely sokáig fájdalmatlan maradhat, a többi tünet pedig aszerint jelentkezik, hogy a daganat melyik testrészt érinti, így bőr-, lép- és máj-, tüdő-, idegrendszeri, emésztőszervi panaszokat is kiválthat. A lép és a máj duzzanata diszkomfortot, feszülést okozhat a hasban és korai teltségérzést, a tüdőben fejlődő daganat miatt nehézlégzés, a bélrendszer érintettsége esetén puffadás, hányinger fordulhat elő. Ha ezen panaszok bármelyike két hétnél is tovább fennmarad, mindenképpen tanácsos orvosi segítséget kérni. Ha a csontvelő is érintett, vérszegénység alakul ki, a limfociták nem megfelelő működésére pedig a gyakori fertőzések utalhatnak.

A limfóma kezelési lehetőségei: immunterápia, kemoterápia, sugárterápia, csontvelő-átültetés

A kezelés módját és eszközeit szakorvosokból álló csapat határozza meg, annak megfelelően, hogy melyik típusú, milyen stádiumban lévő limfómában szenved, és hogy milyen az általános egészségi állapota. Leggyakrabban az immun- kemoterápiát alkalmazzák, de felmerülhet a lokálisan alkalmazható sugárterápia, a rákos sejtek elpusztítására törekvő célzott terápia, az egészséges őssejteket szervezetbe juttató csontvelő-átültetés és egyéb sebészi beavatkozás szükségessége is.

A limfómák többsége korai felismerés esetén eredményesen gyógyítható

Az onkohematológia egyre modernebb módszereinek, az utóbbi idők eredményeinek köszönhetően korai felismerés esetén a limfómák ma a leghatékonyabban gyógyítható rákbetegségek közé tartoznak. Az új kutatások nemcsak a betegség legyőzésére irányulnak, hanem arra is, hogy a kezelés a lehető legkevésbé érintse a szervezet egészséges sejtjeit, minél kevesebb mellékhatással járjon. A limfómák várható kimenetele függ annak fajtájától – hogy milyen sejttípusok, mutánsok jelentek meg, és hogyan reagálnak a kezelésre – a limfóma stádiumától, hogy mikor kezdték el a kezelést, és attól, hogy milyen korú, egészségi állapotú a beteg. Bár a limfóma megelőzésének módja nem ismert, a tapasztalatok szerint az egészséges életmód, a helyes táplálkozás és a rendszeres testmozgás, vagyis a beteg edzettsége, jó egészségi állapota sokat segít abban, hogy a betegség ne alakuljon ki és a már meglevő betegség legyőzhető legyen.

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.