„A testes gazdász benyúlt a mellénye alá, mert a szívét nagyon is érezte, néha meg sehogy sem érezte”- Fekete István hőse így élt meg egy aritmiás állapotot. Hogyan jelentkezik a szívritmuszavar, és mit tehetünk ellene?

Az aritmia (dysrhythmia) olyan állapot, amikor a szabályos, összehangolt ritmus szívműködés helyett átmenetileg túl gyors, túl lassú, vagy egyenetlen, szabálytalan a szív pumpálómunkája. A szívritmuszavar sajnos korántsem ritka jelenség, becslések szerint akár minden huszadik embert érinthet, de a pontos arányokat nehéz felmérni, hiszen az is előfordulhat, hogy teljesen tünetmentes marad, így az érintett nem is tud róla, egy rutin kardiológiai vizsgálat során derül fény az eltérésre. Többféle ritmuszavar ismert, képződhet a pitvarokban, a kamrákban, vagy a szív ingervezetési rendszerének a nem megfelelő működése miatt alakulhat ki ez az állapot. Szokatlan szívdobogás, váltakozó pulzusszám, szédülés, légszomj, szorongás, mellkasi nyomás vagy fájdalom, gyengeség, fáradtság, ájulás, verejtékezés jelezheti, de „csendes”, tünetmentes is maradhat.

Mi idézhet elő szívritmuszavart?

Az aritmiát leggyakrabban koszorúérbetegség, magas vérnyomás, szívbillentyű rendellenesség vagy szívizom károsodás okozza, de lehet genetikai oka, előfordulhat a folyadék- és elektrolit-háztartás felborulása kapcsán, illetve korábbi szívinfarktus okozta heg is állhat a háttérben. A szívritmuszavar előfordulási esélyét növeli a dohányzás vagy a más módon történő nikotinbevitel, az alkoholfogyasztás, a koffeintartalmú ételek, italok (energiaitalok, kávé, tea, kóla, kakaó), serkentőszerek, kábítószer használat, esetleg bizonyos gyógyszerek alkalmazása után alakulhat ki átmeneti ritmuszavar. A magas vérnyomás, az elhízás, az alvászavarok, a nem megfelelő folyadékbevitel fokozzák a kockázatot.

Az aritmia következményei nagyon változatosak, lehet teljesen ártalmatlan, de okozhat szívmegállást és hirtelen szívhalált. Megfelelő terápia nélkül számos szövődményhez vezethet, mint például szívelégtelenség vagy agyi érkatasztrófák (agyvérzés és stroke). A szívritmuszavarok diagnosztikája a fizikális vizsgálat, nyugalmi azaz 12 elvezetéses EKG- illetve Holter-EKG monitorozás alapján végezzük. A kiváltó, oki tényezők meghatározására kiegészítő vizsgálatok szükségesek: elektrolit ellenőrzés, szívultrahang, esetleg MRI vagy coronaria CT.

Teendők aritmia esetén

A szívritmuszavar kezelése annak típusától és súlyosságától függ. Előfordul az is, hogy nincs szükség speciális kezelésre, mert életmódbeli változtatásokkal is rendezhető az eltérés. Más esetekben az életmódreform mellett gyógyszeres kezelésre van szükség. Pitvarfibriláció egy gyakori ritmuszavar idősebb korban. Ennek során a szívben vérrög képződhet, ezért véralvadásgátló kezelés is indokolt. Speciális esetekben a szívritmust szabályozó impulzusokat kibocsátó elektromos eszközök (pl. pacemaker, defibrillátor) alkalmazására, beültetésére kerül sor. Más esetekben ún. elektrofiziológiai beavatkozás végezhető (pl. katéteres abláció, illetve a tüdővéna izolálás, súlyos koszorúér-betegség esetén coronaria bypass műtétre).

Ami rajtunk múlik – ezt tehetjük a szívritmuszavar megelőzéséért

Az érintettek maguk is sokat tehetnek az aritmia megelőzéséért, egészségesebb életmóddal, a kockázatokat növelő tényezők kerülésével. Így például a dohányzásról való leszokás, az alkoholfogyasztás korlátozása, a serkentők és a koffein kerülése,a kábítószer használat mellőzése, a testsúly normalizálása sokat segíthet. A magasvérnyomást kezelni indokolt, az emelkedett koleszterin- és vércukorszintet, valamint az alvászavarokat is megfelelő terápiűval kell gyógyítni. Szívbarát étrendet is ki kell alakítani, ami alacsony só- és zsírbevitelt, rostban és vitaminokban gazdag zöldségek, gyümölcsök, teljes kiőrlésű gabonafélék és jó minőségű fehérjék fogyasztását jelenti. A rendszeres testmozgás, napi legalább félóra aktivitás is nagyon fontos a szív- és érrendszer egészségének fenntartására. A stressz is hozzájárul a szívritmuszavar kialakulásához, ezért tanácsos valami hatékony stresszkezelő technikát elsajátítani, a stresszhelyzeteket lehetőség szerint kezelni.

A cikk a Budai Egészségközpont kardiológus szakembereinek közreműködésével készült. Jóváhagyója dr. Bencze Ágnes belgyógyász-kardiológus szakorvos.