Eleget ittál? Ez a kérdés nyáron még a szokásosnál is gyakrabban hangzik el, de a kiszáradásnak egész évben súlyos következményei lehetnek, például hozzájárulhat a vérnyomásproblémák és a vérnyomás ingadozásához is. Érdekesség, hogy a folyadékhiány egyaránt okozhat magas és alacsony vérnyomást is. Egyfelől a kiszáradás következtében romlik a vérnyomás-szabályozás hatékonysága és leesik a vérnyomás, másfelől az eleve magas vérnyomással küzdők esetén súlyosbíthatja az állapotot a kiszáradás.

Előzzük meg a kiszáradást!

Kiszáradás, folyadékhiányos állapot, dehidratáltság: mindhárom kifejezés arra az állapotra utal, amikor a szervezetünk nem jut elegendő vízhez, vagyis többet veszít a működése közben, mint amennyi pótlódik. Nemcsak folyadékhiány alakul ki ilyenkor, hanem felborulhat a szervezet elektrolitegyensúlya is, mivel a vízzel együtt fontos ásványi anyagok, sók is távoznak. Ez könnyen előfordulhat például nagy meleg vagy fokozott aktivitás idején a nagymértékű izzadás következtében, emésztőszervi fertőzés miatti hányás, hasmenés alkalmával, de pusztán amiatt is, ha valaki nem visz be elegendő folyadékot. Idősebbeknél például gyakran előfordul, hogy kevésbé jelentkezik a szomjúságérzetük, így hajlamosak elfelejtkezni a megfelelő vízbevitelről. Márpedig a víz minden életműködéshez elengedhetetlen, sem a keringés, sem az anyagcsere, sem a kiválasztás, sem a testhőmérséklet szabályozása nem működik nélküle. A kiszáradás első tüneteit nem szabad figyelmen kívül hagyni, mert súlyos következményei, akár életveszélyes szövődményei is lehetnek.

Ismerjük fel időben a kiszáradás tüneteit!

Szervezetünk először szomjúsággal, száj- és torokszárazsággal jelzi a folyadékhiányt. Mivel ilyenkor a nyáltermelés is elégtelenné válik, a sűrűbb nyál miatt nehezebb a nyelés is, ragacsosnak, száraznak érezzük a szájüreget is. A dehidratáltság tünete lehet a fáradékonyság, gyengeség, az erősödő fejfájás, gyakori szédülés is. A bőr szárazzá válik, esetleg irritált lesz, viszketni kezd. A vizelet mennyisége csökken, a színe pedig sötétté válik. Az elekrolitok (például magnézium-, káliumsók) hiánya növeli a görcshajlamot, így az izomgörcsök is megszaporodnak. Szaporább pulzus, illetve vérnyomásingadozás is jelezheti a dehidrációt. Tartós fennállás esetén a folyadékhiánynak súlyos következményei lehetnek, zavartsághoz, hőkimerüléshez, eszméletvesztéshez, hőgutához is vezethet, még amúgy egészséges emberek esetében is, de krónikus betegségek (például diabétesz vagy vesebetegség) mellett különösen jelentősen ronthatja az érintett állapotát.

Vigyázat! Vérnyomásproblémákat is okozhat a kiszáradás

A folyadékhiány miatt a keringő vér (felnőtt szervezetben mintegy ötliternyi) mennyisége csökken, megnő a nátriumszintje, a vér sűrűbbé és koncentráltabbá válik. A dehidratáltságra válaszul a szervezet különböző hormonokat (pl. angiotenzin, vazopresszin) szabadít fel, amelyek az erek összehúzódását, a vérnyomás kis mértékű emelkedését okozhatják. Aki eleve magas vérnyomással küzd, annak az állapotát tovább súlyosbíthatja a kiszáradás. Ugyanakkor a folyadékhiány nemcsak magas, hanem alacsony vérnyomáshoz is vezethet, mivel a vérnyomás-szabályozás hatékony működése romlik. Nagy melegben az erek tágassága nő, így megfelelő hidratáltság mellett inkább csökken a vérnyomás. A vérnyomás stabilizálásához, normalizálásához mindenképpen megfelelő folyadékszintre, jó hidratáltságra van szükség.

Hogyan kerülhető el, illetve szüntethető meg a dehidratáltság?

Az, hogy kinek mennyi folyadék bevitelére van szüksége, függ az időjárástól, a helyi körülményektől, a végzett tevékenységtől, kortól, nemtől és az általános egészségi állapottól is. Általában 2,5 – 3,5 liter az ajánlott mennyiség, de az igényelt mennyiség nagy eltérést mutathat. Jó tudni, hogy bizonyos gyógyszerek (például vízhajtót tartalmazó vérnyomáscsökkentők) alkalmazása mellett jobban kell figyelni a hidratáltságra. Tartós, gyakori hányás, egy napnál tovább tartó hasmenés, magas láz, rendkívüli hőhatás esetén mindig gondolni kell erre a veszélyre is, és ajánlatos mielőbb orvoshoz fordulni.

Természetesen mielőbbi folyadékpótlással vehetjük elejét a dehidratáltságnak, de fontos tudni, hogy nemcsak a vizet, hanem az elveszített elektrolitokat, ásványi sókat is pótolni kell, vagyis nem mindegy, hogy milyen folyadékot fogyasztunk. Ha már a kiszáradás tünetei jelentkeznek, akkor a legjobb, ha a speciálisan erre kialakított, nátrium-, kálium-, magnéziumtartalmú sportitalokat vagy a gyógyszertárban kapható rehidratáló italokat használjuk. Hasonlóan jó szolgálatot tehet ezek otthoni változata, vagyis, ha vízbe vagy lehűtött teába egy pici sót és kevés cukrot vagy mézet teszünk. Lassan, kortyonként kell inni, hogy a szervezet fel tudja venni a víz- és elektrolitpótlást. Az enyhébb kiszáradásos esetek folyadékpótlással megoldhatók, de az ájulással, szapora szívveréssel, zavartsággal is járó súlyosabb esetekben sürgősségi orvosi segítségre, intravénás folyadékpótlásra is szükség lehet.

A cikk a Budai Egészségközpont kardiológus szakembereinek közreműködésével készült.