Meddőségnek orvosi értelemben azt nevezzük, ha legalább egy éven át, rendszeresen, az ovuláció idejében, védekezés nélkül folytatott házasélet ellenére sem történik meg a fogantatás vagy a terhesség rendszeresen spontán vetéléssel zárul. Lássuk, mely szervi okok állnak leggyakrabban a női meddőség mögött és milyen lehetséges megoldások léteznek rájuk.
A női meddőség 3 gyakori szervi oka és megoldásuk
Magyarországon napjainkban a párok 10-15% szembesül a meddőség problémájával. Számuk az utóbbi évtizedek során folyamatos emelkedést mutat, aminek okát a nőgyógyász szakorvosok elsősorban a nők gyerekvállalásának egyre idősebb korra történő kitolódásában látják. A teherbeesés esélye a nő 30 éves korától kezdve folyamatosan csökkeni kezd, a harmincas évek végétől az esélyek romlása felgyorsul, 45 éves korban a sikeres terhességnek pedig már csak minimális esély van.
A teherbeesési nehézség okának megállapításakor fontos, hogy egyaránt vizsgáljuk a pár női és férfi tagját. A problémát kiváltó tényezők ugyanis 40-40%-ban találhatóak a női és a férfi oldalon, 20%-ban pedig a pár mindkét tagját érintő eltérésék fedezhetőek fel a háttérben.
Ebben a cikkben a női meddőség 3 gyakori szervi okát: a petevezeték elzáródást, az endometriózist és a kismedencei összenövést vizsgáljuk meg tüzetesebben, a későbbiek során pedig figyelmet szentelünk majd a férfi meddőség jellegzetes okainak és a párok együttes problémáinak is.
A női meddőség kivizsgálása
A női meddőség hátterében egyaránt meghúzódhatnak belgyógyászati, nőgyógyászati, endokrinológiai eredetű problémák, olykor pedig pszichés gátjai is vannak a teherbeesésnek.
A pár női tagjának kivizsgálásakor, a nőgyógyász szakorvos első lépésként általános nőgyógyászati vizsgálatot végez rákszűréssel együtt, amelyet laboratóriumi vizsgálatokkal és képalkotó diagnosztikával egészít ki, szükség esetén pedig sebészeti beavatkozás elvégzése is indokolt lehet.
3 gyakori szervi / mechanikai ok a női meddőség hátterében
Petevezeték elzáródás: egy alattomos ok, ami akadályozza a teherbe esést
A női meddőség egyik leggyakoribb szervi eredetű akadálya a petevezeték elzáródása, ami gátolja a hímivarsejteket a petesejtekhez való sikeres eljutásban, valamint akadályozza a megtermékenyített petesejteket a petefészek elhagyásában és a méhbe való átjutásban. Ez az állapot sokszor észrevétlen marad, hiszen a teherbeesés elmaradásáig valójában nem okoz problémát, van azonban néhány tünet, amelynek a jelenléte utalhat rá: ilyenek az alhasi fájdalom, a felfázásos tüneteket, illetve a (gyakran visszatérő) kismedencei gyulladások. A problémára többnyire csak akkor derül fény, amikor a párok a teherbeesés elmaradása miatt meddőségi specialistához fordulnak. A petevezeték elzáródása nemi úton terjedő fertőzések (leggyakrabban Chlamydia) vagy akár gyulladásos megbetegedések miatt is bekövetkezhet. A petevezeték elzáródása lehet egyoldali vagy kétoldali, van átmeneti illetve végleges formája, valamint létezik műtéti úton megnyitható és nem megnyitható típusa is. A petevezeték egyoldalon történő elzáródása esetén csökken a teherbe esés esélye, a kétoldali petevezeték elzáródás viszont már teherbe esésre való képtelenséget jelent.
Diagnosztizálása ultrahangos petevezeték-átjárhatósági vizsgálattal történik. A vizsgálat során egy kis katétert vezetnek a hüvelyen és a méhnyakon keresztül a méh üregébe, majd kontrasztanyagot juttatnak a szervezetbe. A beáramló folyadék kirajzolja a méh üregét, majd a szájadékokat, ahol a petevezetékek csatlakoznak a méhhez és az áramló folyadék hatására a pár milliméter átmérőjű petevezetékek megnyílnak. Így az ultrahang segítségével láthatóvá válik a folyadék útja egészen a petefészkekig. Amennyiben a petevezeték elzáródás kezelése lehetséges, a nőgyógyász szakorvosok laporoszkópos műtétet végeznek, amely lehet speciális, az elzáródott petevezetékek megnyitására szolgáló műtét, vagy zsákkürti műtét a petevezető végénél lévő heges lezárás megszüntetésére.
Endometriózis: a fájdalmas menstruációs görcsökön túl meddőséget is okozhat
A női meddőség gyakori szervi okai között tartjuk számon a termékeny korban lévő nők 5-15%-át érintő endometriózist is. Érdekesség, hogy a fájdalmas menstruációs görcsök jelentkezéséért az esetek több mint felében szintén az endometriózis a felelős.
Ebben az esetben a méh belső nyálkahártyája a méh üregén kívül is megjelenik, majd követve a hormonálisan vezérelt menstruációs ciklus változásait, széles palettán mozgó panaszokat okoz. Ezek között előkelő helyen szerepelnek: az erőteljes menstruációs görcsök, a fájdalmas közösülés, a meddőség, a húgyhólyag érintettsége esetén az alhasi fájdalom, a véres vizelet, a bélrendszer érintettségekor pedig a véres széklet vagy éppen a székrekedés. A petefészken kialakuló kór ún. csokoládécisztákat hoz létre, melyek véres váladékkal teli tömlők, és fájdalmasságuk mellett terméketlenséget is okozhatnak.
Az endometriózis diagnózisához kezdetben általános nőgyógyászati vizsgálatot végeznek, majd sor kerülhet laporoszkópiás vizsgálatra és beavatkozásra, valamint szövettani mintavételre is. A diagnózist esetenként kiegészítő képalkotó vizsgálatok (ultrahang, CT, MRI vizsgálat) is segítheti. Amennyiben endometriózis áll a női meddőség hátterében a kezelés leghatékonyabb és leggyakrabban javasolt kezelési módja a laporoszkópiás sebészeti műtét.
Kismedencei összenövések
A hasüregben lezajlott (például Chlamydia trachomatis áltak okozott) gyulladások vagy korábban elvégzett hasi műtétek következtében a kismedencében kialakulhatnak olyan szalagos és kötegezett összenövések, amelyek mechanikai úton akadályozhatják a terhesség létrejöttét. Éppen ezért a meddőség elkerülése érdekében fontos a kismedencei gyulladások megelőzése. Ha gyakran tapasztalunk kismedencei fájdalmat, székelési zavarokkal küzdünk, esetleg méhen kívüli terhesség alakul ki, érdemes minél alaposabban kivizsgáltatni magunkat.
A kismedencei gyulladások súlyos következményeként bekövetkezhet a petevezeték elzáródása az egyik vagy mindkettő oldalon. Ha az elzáródás a kürt végén történik, a felgyülemlő folyadék (jellemzően gyulladásos savó - hydrosalpings) zsákszerűen kitágíthatja a petevezetéket, ami szintén rontja vagy lehetetlenné teszi a spontán teherbe esést és egyúttal csökkenti a lombikbébi program sikerességének valószínűségét.
A hasüregi műtétekhez kapcsolódóan általánosságban elmondható, hogy minél nagyobb volt a hasüregben a műtéti seb, annál nagyobb a valószínűsége a kismedencei összenövések kialakulásának. Ennek hátterében az áll, hogy többnyire a hasüregben alkalmazott varróanyagok váltanak ki olyan szöveti reakciókat, amelyek végül összenövéseket eredményeznek. A megelőzés érdekében tehát fontos, hogy elkerülhetetlen hasüregi műtét esetén, minél kisebb megterheléssel járjon a beavatkozás. Jó választás lehet például az endoszkópia, ami egy minimál invazív eljárás.
Az elváltozások ultrahang segítségével csak nagyon ritkán érzékelhetőek, a pontos diagnózis felállításához többnyire laparoszkópos vizsgálatra van szükség. Az összenövések oldására a hasműtét nyújthat hatékony megoldást, amit lehetőség szerint szintén laparoszkópos eljárással kell elvégezni, a későbbi összenövések minél eredményesebb megelőzése érdekében.
A női meddőség hátterében a szervi/mechanikai akadályokon kívül gyakran húzódnak meg hormonális okok. Ezek vizsgálatának a későbbiek során külön cikket szentelünk.
A cikk a Budai Egészségközpont nőgyógyász szakorvosainak közreműködésével készült.
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.