Sokan az elhízást csupán hiúsági, esztétikai kérdésnek tekintik, pedig a túlsúlynak számos következménye van: a keringést, az anyagcsere-folyamatokat és a mozgásszerveket károsító szövődményei is lehetnek. Többek között például jelentősen megnöveli a 2-es típusú diabétesz kialakulásának kockázatát.

A tápláltsági állapot mérésére a testtömeg-index (BMI) kiszámítása használatos, amikor a kilogrammban mért súlyt elosztják a méterben kifejezett magasság négyzetével. A BMI érték alapján valaki lehet sovány, normál súlyú, túlsúlyos, elhízott és súlyosan elhízott. Emellett fontos a testösszetétel mérése, azaz az össz testzsírszázalék és a zsigeri zsír mennyiségének meghatározása is.

A 25-nél magasabb testtömeg-indexű emberek háromszor nagyobb valószínűséggel szenvednek 2-es típusú cukorbetegségben, mint a normál súlyúak. A 30-as BMI felett 40-szeres, 40-es BMI felett pedig 80-szoros az esélye a cukorbetegség kialakulásának. Az összefüggést alátámasztja az is, hogy a diabéteszben szenvedőknek (a lakosság több mint 5 százalékának) négyötöde elhízott.

Az elhízás és a diabétesz kialakulása között összetett a kapcsolat, több szerv funkcióját érinti. Minél nagyobb a súlyfelesleg, sejtszinten a receptorokon egyre inkább érzéketlenség alakul ki a felszabaduló inzulinnal szemben, azaz kialakul az inzulinrezisztencia, ami gyakorlatilag a 2-es típusú diabétesz előszobája. A folyamat következményeként ugyanis évek alatt előbb-utóbb a vércukorszint is emelkedni fog és kialakul a cukorbetegség.

Ha a vérben a cukorszint nő, akkor a hasnyálmirigy növeli az inzulin hormon termelődését, ami segíti a glükóznak a máj-, izom- és zsírsejtekbe való beépülését. Azonban, ha a sejtek érzéketlenné válnak az inzulinra, akkor az nem tudja elvégezni a feladatát. Ugyanakkor az inzulin másik fontos szerepe, hogy segíti a zsírok raktározását: így ha több az inzulin, nő a zsírok felhalmozása is. A tapasztalatok szerint elsősorban az alma típusú, hasra rakodó elhízásban szenvedők esetében alakul ki a 2-es típusú diabétesz.

Sajnos a cukorbetegség mellett további kockázatokkal is jár az elhízás: megnő a szív- érrendszeri betegségek (szívinfarktus, stroke, perifériás érbetegségek), az idegkárosodás, a vesekárosodás, a szemészeti elváltozások, a potenciazavarok és a lábszárfekély esélye is.

Tünetek, amelyek a 2-es típusú cukorbetegséget jelezhetik

Számos tünete, jele lehet a vércukorháztartás felborulásának: a gyakori vizelés, a fokozott szomjúság, a nem tervezett fogyás, a tartós gyengeség és fáradtság, a végtagok zsibbadása, a gyakori bőrszárazság, a viszketés, a homályos látás, a gyakran előforduló intim fertőzések, a lassabb sebgyógyulás is.

A diagnózis a vércukorszint ellenőrzésével állítható fel: ha az éhomi vércukorszint 6 mmol/l-nél magasabb, az már hajlamra, viszont a 7 mmol/l vagy annál magasabb érték kialakult cukorbetegségre utal.

A súlycsökkentő diéta a diabétesz kezelésének része lehet

A súlycsökkenés akkor következik be, ha több kalóriát égetünk el, mint amennyit beviszünk a szervezetbe. Ha például átlagos aktivitás mellett valakinek 2000 kalóriára van naponta szüksége, de csak napi 1500-at fogyaszt, akkor mintegy heti fél kilótól tud megszabadulni. A heti 1-maximum 1,5 kg súlyvesztés a legegészségesebb, leginkább tartható üteme a fogyásnak. A gondosan és teljes részletességgel vezetett étkezési napló sokat segíthet: ebbe minden elfogyasztott élelmiszert, a mennyiséget, az egységnyi kalóriatartalommal együtt be kell vezetni. Ilyen napló vezetéséhez ma már telefonos applikációk is rendelkezésre állnak.

Fontos tudni azonban, hogy nemcsak a kalóriamennyiség számít, hanem az élelmiszerek összetétele és minősége, sőt, még az étkezés körülményei is: a sietősen bekapkodott street food, vagy a napi egyszeri, kiugróan nagy adag étel nem segíti a fogyást, még akkor sem, ha egyébként a bevitt kalória mennyisége megfelelő lenne. Az inzulinrezisztenseknek illetve a cukorbetegeknek a kalóriabevitel csökkentése mellett a napi szénhidrát bevitelt is korlátozniuk kell.

A napi energiaszükségletet a rendszeres testmozgás emeli, ez segíti a súlycsökkenést, és ha rutinná válik, megakadályozza a felesleges kilók visszatérését. Az aktivitás ezen kívül javítja a vércukorszintet, csökkenti a magas vérnyomás, a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát is. Már napi fél órányi mozgás is hozzájárul az eredményhez.

A cikk a Budai Egészségközpont munkatársainak közreműködésével készült el.