Ahogy emelkedik a várható élettartam, úgy emelkedik azoknak a betegségeknek az esetszáma is, amelyeknek a kockázata időskorban magasabb. Így a rettegett demenciával járó betegségek előfordulása is egyre nő. Tehetünk-e ellene?

A demencia nem egyetlen betegség, hanem gyűjtőfogalma azoknak a központi idegrendszert károsító betegségeknek, neurológiai rendellenességeknek, amelyek együtt járnak kognitív károsodásokkal, például a rövid és a hosszú távú memória romlásával és az ítélőképesség-vesztéssel.

Az ezekben a betegségekben, például az Alzheimer-kórban szenvedők száma egyre nő, mára több mint 55 millió embert érint a világon, és az előrejelzések szerint a következő negyedszázadban ennek a betegszámnak a háromszorozódása várható. A demenciák többségét a primer degeneratív demenciák teszi ki, emellett mintegy 15 százalékban az ún. vaszkuláris demenciák fordulnak elő, amikor az érrendszer megbetegedése áll a háttérben.

A kockázat csökkenthető

A demencia a tudomány mai állása szerint teljesen nem gyógyítható, de – különösen korai diagnózis esetén – késleltetni, befolyásolni, enyhíteni lehet a lefolyását.

Vannak olyan kockázati tényezők, amelyeken nem lehet változtatni. Ilyen például az emelkedett életkor, hiszen az az örvendetes tény, hogy egyre magasabb a fejlett országokban a várható életkor, az együtt jár az időskorban gyakoribb betegségek esetszámának növekedésével.

A genetikai háttér is adott: minden második, demenciától érintett beteg szervezetében kimutatható az APOE4 gén jelenléte, és megfigyelhető a kognitív károsodás családi halmozódása is. Ugyanakkor maga a beteg – és a támogató környezete – nagyon sokat tehet bizonyos életmódi változtatásokkal azért, hogy a kialakulóban lévő demencia tünetei minél később jelentkezzenek, és a beteg életminőségét a lehető legteljesebben sikerüljön megőrizni.

A vaszkuláris demenciák pedig az érrendszer egészségének minél teljesebb megőrzésével jó eséllyel elkerülhetők.

Tíz olyan ajánlást, jó tanácsot gyűjtöttünk össze, amelyekkel – bármely életkorban elkezdve és következetesen betartva – csökkenthetjük a demencia kockázatát.

Tíz tanács a demencia késleltetésére

1. Legyen, maradjon aktív! A rendszeres testmozgás nemcsak a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát csökkenti, hanem a demenciával együtt járó betegségekét is, és hatékonyan javítja az agyi vérkeringést, amivel segít megőrizni a memóriát is. Nem kifejezetten edzésre van szükség! Ez a mozgás lehet egy jóleső séta, gyaloglás, társastánc, kirándulás, úszás, torna, kerékpár vagy akár pingpong is.

2. Kövessen szívbarát étrendet! A mediterrán étrendre például jellemző a zöldségek, hüvelyesek, gyümölcsök, diófélék, gabonafélék, halak és a növényi olajok, így az olívaolaj magas bevitele, az állati eredetű, telített zsírok és húsok mérsékelt fogyasztása. Ez jót tesz a szív és a vérkeringés egészségének, segít normál szinten tartani a vérnyomást, koleszterinszintet, vércukorszintet és a testtömeget, ezzel bizonyos fokig véd a kognitív hanyatlás ellen is. Egy amerikai tanulmány ötezer idős ember étrendjét elemezte, és azt állapította meg, hogy a szívbarát diétákat követők körében a kognitív károsodás több mint 30 százalékkal kisebb arányban volt észlelhető.

3. Szokjon le a dohányzásról! A dohányzás is fokozza a demencia kialakulásának veszélyét, az abbahagyása pedig minden életkorban csökkentheti ezt a kockázatot.

4. Korlátozza az alkoholfogyasztást! A túlzott alkoholfogyasztás önmagában is agyi változásokat, kognitív károsodást okozhat, más tényezőkkel együtt pedig nagymértékben növeli a demencia kockázatát.

5. Tanuljon, végezzen kognitív tevékenységeket! Az alacsonyabb iskolai végzettség, ha az illető később sem gyarapítja a gyerekkorában szerzett tudását, növeli a demencia kockázatát. Minden, az agyat „megdolgoztató” tevékenység jó hatású, így sosem késő nyelvet tanulni, esetleg zenélni egy új hangszeren. Mindenkinek ajánlható agytorna lehet verset memorizálni, rejtvényt fejteni, logikai társasjátékkal játszani.

6. Kezelje a depressziót és a szorongást! A depresszió és a szorongás gyakori a demenciában szenvedők körében, megnöveli annak kockázatát, így ezeknek az állapotoknak a kezelése segíthet megelőzni a betegség kialakulását.

7. Legyenek közösségi, társas kapcsolatai! A társadalmi aktivitás, az emberi kapcsolatok ápolása jót tesz a testi-lelki, mentális egészségnek egyaránt.

8. Előzze meg a fejsérüléseket! A traumás agysérülések, amelyeket közlekedési, szabadidős vagy sportbalesetek okoznak a leggyakrabban, a tapasztalatok szerint megnövelik a betegség kockázatát, felgyorsíthatják a kialakulás folyamatát. Ezért is ajánlott a biztonság növelése például fejvédő sisak használatával kerékpározás vagy más, fejsérüléssel járható sport vagy munka végzése közben.

9. Rendezze alvását! Az alvászavarok, vagyis a nem elegendő tartamú, vagy felületes, kevéssé pihentető alvás, az obstruktív alvási apnoé megléte is összefüggésbe hozható az Alzheimer-kór és más neurológiai rendellenességek fokozott kockázatával.

10. Kezeltesse esetleges hallásproblémáit! A halláscsökkenés, a csökkent kognitív stimuláció miatt növeli a demencia kialakulásának kockázatát, ezért fontos, hogy hallókészülékkel helyreállítsa a halláskárosodást.

A cikk a Budai Egészségközpont neurológus szakembereinek közreműködésével készült.