A testedzésnek legalább olyan erős hatása van az idegrendszerre, így az agyra is, mint az izmokra, tehát nem csak a testi egészség miatt javasolt rendszeresen mozogni.

Közismert, hogy a rendszeres sport a fizikai egészség egyik kulcsa. Ha valaki hetente többször végez valamilyen testmozgást, akkor jelentősen csökkentheti bizonyos betegségek kialakulásának kockázatát. Még felsorolni is sok, hogy hányféle probléma előzhető meg jó eséllyel rendszeres testmozgással: többek között a szív- és érrendszeri betegségek, a magas vérnyomás, az agyi érkatasztrófa, a 2-es típusú cukorbetegség, a metabolikus szindróma, a csontritkulás, valamint a daganatos betegségek egyes típusai. A fizikai egészség mellett a sport jót tesz a mentális állapotnak is, csökkenti a stresszt, a depresszió, a szorongás kialakulásának esélyét, és javítja az alvás minőségét is.

Kevésbé köztudott, hogy a hosszabb időn át, rendszeresen végzett testmozgás a szellemi képességeink, kreativitásunk, munkavégzésünk hatékonyságának javítására is képes lehet. Bármilyen meglepő, de már egy rövid, akár félórás séta a friss levegőn is jótékony hatással lehet az agytevékenységünkre. Ha ezután ülünk le tanulni, valószínűleg hatékonyabbak lehetünk, mint ha előzetes mozgás nélkül nyitjuk ki a könyveket. A tartós edzés pedig képes a problémamegoldó képesség, a kreativitás, a szellemi teljesítmény hosszabb távú növelésére is.

Bármilyen meglepő, a mozgás hatása az agyra, az idegrendszerre nagyon hasonló ahhoz, ahogy az edzés az izmainkra hat. A folyamatos, egyre növekvő fizikai terhelés megnöveli az izmok méretét és erejét, fokozza a teljesítményüket. Nagyjából ez történik az aggyal is. A kitartó testedzés hatására az agyban új idegsejtek jönnek létre az izomzat növekedéséhez hasonlóan.

De nemcsak az idegsejtek száma nő, hanem a köztük lévő, folyton változó kapcsolatok is erősödnek, vagyis javul a neuroplaszticitás, az agy keringési rendszere. Ez a jelenség állhat a hátterében annak, hogy régóta tudjuk, az idősebb korban végzett sport csökkenti a demencia – mint például az Alzheimer-kór –kialakulásának esélyét is.

Mivel a mozgás az egész testben, így az agyban is élénkíti a vérkeringést, javítja az oxigénellátást, a sport hatására az agy „aktívabbá” válik. Javul a koncentráció, a memória, a reakciók gyorsabbak lehetnek, könnyebben keletkeznek eredeti ötletek. Ha ugyanis az agy vérellátása javul, akkor jobban „összeérnek a vezetékek”, vagyis észrevehetünk olyan összefüggéseket, amelyeket korábban nem láttunk meg.

Emellett az edzés hatására a test hormontermelése is változik, egyebek mellett megnő a szervezet kortizolszintje. Ez a szteroid típusú hormon egyéb más szerepei mellett támogatja a kreatív, a problémák, váratlan helyzetek megoldását segítő gondolatok előtérbe kerülését. Ráadásul a mozgás hatására az agyalapi mirigy (hipofízis) működése is felélénkül, endorfin hormonokat juttat a szervezetbe. Ez okozza a sokak által ismert öröm- és elégedettségérzést, ami sport közben és sportolás után jelentkezik.

A cikk a Budai Egészségközpont neurológusainak közreműködésével készült.