Bárkinél kialakulhat a leggyakoribb sérvtípus, a lágyéksérv, azonban vannak életmódbeli és genetikai tényezők, amelyek hajlamosítanak rá.

Sérvről (hernia) akkor beszélünk, amikor valamilyen belső szerv előtüremkedik a hasüregből. Ha a hasfal valamely nyílása (legyen az veleszületett, vagy műtét után kialakult – hegsérv) kitágul, akkor a belső tartalom az úgynevezett sérvkapun keresztül, a hashártyát maga előtt tolva (sérvtömlő) a hasüregen kívülre kerül.

A kitüremkedés eleinte meglehetősen kicsi és nem is mindig látszik. Előfordul, hogy csak köhögés, préselés hatására válik láthatóvá. Később már állandó duzzanat alakulhat ki a testen, ami általában eleinte nem okoz panaszt, de idővel érzékeny, fájdalmas lehet. Ez az állapot akár évekig is eltarthat. A sérv súlyos esetben kizáródik, ami a szövetek elhalásához vezethet, ezért ilyenkor sürgősen meg kell operálni!

A sérvek közül (lágyék-, köldök-, hasfali-, combsérv) a lágyéksérv fordul elő a leggyakrabban. A lágyékcsatorna funkciója eltér a két nem esetében, a férfiaknál ezen át szállnak le a herék, itt fut az ondóvezeték és a heréket ellátó erek. A nők testében a kerek méhszalag helyezkedik el itt. Közös azonban, hogy ezen a területen azért alakulhat ki gyakrabban sérv, mert a hasfal ezen része gyengébb. Jellemzően a vékonybél, vastagbél vagy a cseplesz kitüremkedése okoz sérvet.

Számít az életkor, a nem és a testsúly

Lágyéksérv bármely életkorban kialakulhat, de általánosságban igaz, hogy a kor előrehaladtával nagyobb az esélye a sérvképződésnek. Létezik veleszületett lágyéksérv is, ez az esetek jelentős részében valamilyen fejlődési rendellenességre vezethető vissza. Koraszülötteknél sokkal gyakoribb a sérv, mint az érett újszülötteknél.

A szerzett sérvek kialakulásának számos oka lehet. Férfiaknál sokkal többször jelenik meg, mint nőknél. További hajlamosító tényező a hasfal, a kötőszövetek gyengesége, aminek lehetnek genetikai okai, de előfordul az is, hogy a hasfal valamilyen okból meggyengül.

Okozhatja hosszú időn át végzett fizikai munka, sport, különösen a nagy súlyok emelgetésével járó mozgásformák. Bizonyos betegségek is kiválthatnak lágyéksérvet, például amikor a beteg hosszú időn át sokat köhög, tartós székrekedéssel küzd, vagy vizeletürítési zavarai vannak.

Egyes esetekben a lágyék- és köldöksérv valamilyen baleseti sérülésre, vagy éppen a terhességre vezethető vissza. Egyéb életmódbeli okai is lehetnek a lágyéksérv kialakulásának. Az elhízással, túlsúllyal egyértelműen nő a sérv megjelenésének esélye, ahogy a dohányzás is hajlamosító tényező.

A lágyéksérv gyógyítása

Ha valaki arra gyanakszik, hogy lágyéksérve van, akkor mindenképp kerülnie kell a nehéz tárgyak, súlyok emelgetését, a dohányzást, és minden hasűri nyomást fokozó tevékenységet. Árthat például a tartós köhögés, bár ennek „elkerülése” nyilván nem túl életszerű.

A sérv magától nem gyógyul meg, nem érdemes erre várni. Viszonylag sokan élnek hosszú időn át lágyéksérvvel, pedig sérvműtéttel egy sor kellemetlenség elkerülhető, a sérv előtti életminőség visszanyerhető. Ha valaki elszánja magát a műtétre, akkor megszűnhet a sérv okozta diszkomfortérzet, a húzó, égő fájdalom. Nem kell tovább tartani a sérv kizáródásától, a felgyógyulás után észszerű határok között újra lehet sportolni, fizikai munkát végezni. Esztétikai szempontból is előnyös változás érhető el.

A lágyéksérv műtéte rutinfeladatnak számít: a sérvtartalmat ekkor a sebész visszahelyezi a hasüregbe, majd a sérvkaput zárja, és szinte minden esetben hálóval erősíti meg az érintett területet. A beavatkozást el lehet végezni nyitott és laparoszkópos technikával is. Hogy kinek melyik műtéti módszer az optimális, azt a szakorvos a beteg állapotát, kórelőzményeit, a sérv elhelyezkedését, méretét mérlegelve dönti el.

A cikk a Budai Egészségközpont szakorvosainak közreműködésével készült.