A téli hónapok egyik kellemetlen velejárója, hogy túl sokat vagyunk zárt térben, száraz levegőjű helyiségben, pedig az alacsony páratartalmú levegő rossz hatással van a légutakra.

A téli hidegebb levegő kevésbé tartja a nedvességet a szabadban is, a fűtött helyiségekben pedig jellemzően alacsony páratartalmú a levegő. A túl száraz levegőjű környezetben való hosszas tartózkodás többféle kellemetlen hatással járhat, szem-, bőr- és légúti irritáció egyaránt kialakulhat, és nő egyes betegségek kockázata is. A problémával azért is foglalkozni kell, mert ez a modern életforma egyik jellemzője, napjaink döntő többségét beltérben töltjük.

Légzőszervi bajok a túl száraz levegő miatt

A külső hatásoktól (például a belélegzett levegőben található szennyező anyagok és mikrobák ellen) a védelmi rendszerünk óvja az emberi szervezetet. Ennek első vonala a légutak (orr, garat, hörgők) nyálkahártyája, amelynek feladata a levegő szűrése, párásítása és felmelegítése, mielőtt az bejutna légzőrendszerünk mélyebb részeibe.

A nyálkahártyán ugyanis apró csillók találhatók, amelyek felfogják a levegőben lévő szennyező anyagokat, például port, allergéneket, és a kórokozók egy részét, köztük vírusokat és baktériumokat is. A nyálkahártyán összegyűlt részecskéket a csillók távolítják el a külvilág felé. Az ártalmatlanítás azáltal történik, hogy az érintett vagy lenyeli ezeket az anyagokat és akkor a maró gyomorsavban semmisülnek meg, vagy kiköhögve, az orrjáratokat a váladéktól megtisztítva szabadul meg tőlük.

Fontos a levegő nedvességtartalma

Ahhoz, hogy a nyálkahártyák csillói mozgékonyak legyenek, és ez a védelmi vonal betölthesse funkcióját, a légutak nyálkahártyáinak folyamatosan hidratálva kell lennie. Ha a belélegzett levegő relatív páratartalma huzamosabb ideig 40 százalék alatt marad, akkor a légutak nyálkahártyáját hidratáló folyadék gyorsan elpárolog, és ez a nyálkahártyaréteg kiszáradhat. Ez károsíthatja a csillókat, amik így nem képesek megfelelően kiszűrni az ártalmas anyagokat a levegőből, és szabaddá válik az út a különböző, légúti fertőzések előtt.

Ha az orr és a légutak nyálkahártyája kiszárad, gyakoribbá válik az orrvérzés, a torokfájás, védtelenebbek leszünk a vírus- illetve baktériumfertőzésekkel szemben, légúti irritáció, nyálkahártyagyulladás, nátha, rekedtség, krákogás, köhögés, hörghurut alakulhat ki. A melléküregek is érzékenyebbek lehetnek, így a középfül- és az arcüreggyulladás kockázata is megnő. Az idült betegségben – asztmában, allergiában, krónikus bronchitisben és a COPD-ben – szenvedők panaszai súlyosbodhatnak.

A száraz levegő a légúti betegségeken kívül számos más problémát is okozhat, például bőrirritációt, vagy gyakori szemszárazságot, ami kötőhártyagyulladást is kiválthat. A fűtött, száraz beltéri levegő ráadásul nemcsak a védelmi rendszerünket gyengíti, hanem a kórokozóknak is kedvez, mivel megnöveli a vírusok fertőzőképességének időtartamát.

Hogyan emelhető meg a beltéri páratartalom?

A szakértők azt tartják egészségesnek, ha a beltéri relatív páratartalom 30-50 százalékos. Ennek biztosítására egy-egy helyiségben, amelyben hosszabb ideig tartózkodunk – pl. hálószobában vagy gyerekszobában –, használhatunk helyi párásító edényt vagy készüléket. Vannak olyan klímaberendezések is, amelyek nemcsak fűtésre, hűtésre használhatók, hanem emellett az egész lakás levegőjének páratartalmát is szabályozzák. A helyiségben lévő szobanövények is segíthetnek növelni a levegő nedvességtartalmát.

A szakemberek mindemellett javasolják a téli, száraz, meleg, fűtött szobák éjszaka történő, időnkénti szellőztetését is.

A bőr hidratáltságáról rövidebb, hűvösebb zuhanyozással, hidratáló készítményekkel, az orrüreg nyálkahártyájának nedvességtartalmáról szükség esetén pl. tengervizes orrspray használatával érdemes külön is gondoskodni.
Ha mindemellett is jelentkeznek a nyálkahártyák szárazságára utaló panaszok, akkor tanácsos orvosi segítséget kérni, hogy kizárhassuk, nincs-e valami más ok, betegség, allergia, gyógyszermellékhatás a tünetek hátterében. Szem-, bőr-, légúti problémák esetén meg kell vizsgálni a környezet egyéb, lehetséges irritációforrásait is, hogy nem okozhatják-e ezeket például légfrissítők, illatosított tisztítószerek, kártevőírtó szerek, esetleg a legutóbbi felújításkor használt vegyi anyagok, festékek, lakkok, új bútorok fakezelő vegyi anyagainak kipárolgása, állati szőrmaradványok.

A cikk elkészítésében a Budai Egészségközpont fül-orr-gégész szakorvosai közreműködtek.