Ha valakit émelygés, hányinger kínoz, akkor gyomorrontás, esetleg utazás miatti egyensúlyzavar, migrén, krónikus esetben terhesség, esetleg emésztőrendszeri betegség gyanúja merülhet fel. Azonban lehetnek más, kevésbé nyilvánvaló okok is e kellemetlenség hátterében.

Hányinger alakulhat ki az egyensúlyi rendszer zavara miatt, vagy abban az esetben, ha egy belső szervünk nyálkahártyáját irritáció (pl. valamilyen toxin vagy kórokozó hatása) éri, és az ott lévő receptorok ingerelik az agy bizonyos területeit. Az émelygés hányásig fokozódhat, a tápcsatornában haladó anyag iránya megváltozhat, mivel a szervezet mielőbb – a szájon keresztül - igyekszik megszabadulni az irritációt okozó dologtól.

Az akut hányinger szokásos és meglepő okai

A hányingert megkülönböztetjük aszerint, hogy mennyire súlyos és mennyi ideig tart. Akut esetben az émelygés enyhe, egy hónapnál rövidebb ideig tart, és jól azonosítható, többnyire váratlanul előálló helyzetekben lép fel. Okozhatja baleset, trauma, utazás, mérgezés, gyomorrontás, túl sok alkohol, netán drog fogyasztása, migrén, emésztőrendszeri fertőzés.

Az émelygést, hányingert különböző tünetek kísérhetik: például fejfájás, fémes szájíz, szédülés, felgyorsuló szívverés, hasi, esetleg mellkasban jelentkező fájdalom, hideg veríték, felszaporodó nyál, nyelési nehézség. Ha ezek a kellemetlenségek nem múlnak el, hanem tartóssá válnak, gyakran fellépnek, akkor mielőbb orvoshoz, belgyógyászhoz vagy gasztroenterológushoz kell fordulni.

Életveszélyes állapotot idézhet elő, ha a hányás kiszáradást okoz, és akkor is azonnali orvosi segítségre van szükség, ha a hányás magas lázzal, erős hasi fájdalmakkal, hasmenéssel, nyakmerevséggel jár együtt, netán véres a kihányt gyomortartalom.

Meglepő okok

Olyan okok is állhatnak a hányinger hátterében, amelyekre nem is gondolunk. Ilyen például a nagyfokú stressz, félelem, szorongás, pánik is. Ha ugyanis a stressz hatására a szervezetben fokozódik a stresszhormonok, például az adrenalin termelése, akkor a vészhelyzeti reakcióban az emésztés szokott rendje felborulhat, hányinger alakulhat ki.

Cukorbetegeknél a túl alacsony vércukorszint esetén a vérben felszaporodó keton (ketoacidózis) is okozhat heveny hányingert. Kevesen gondolnak arra is, hogy a hányinger a közelgő szívroham egyik jele is lehet, még akkor is, ha nem kísérik jellegzetes tünetek, esetleg nem mellkasi, hanem hasi fájdalom, a rekeszizom alatti szorító érzés jelentkezik mellette. Előfordul az is, hogy valamilyen idegen test kerül bele az emésztőrendszerbe, például halszálka, vagy papírdarab, hajszál. Ha ez rossz helyen tapad meg, ez is heves hányingert válthat ki.

A hányinger krónikus esetei

Ha a hányinger súlyosabb, a kísérő tüneteivel együtt újra meg újra visszatér, egy hónapnál tovább tart, akkor krónikus esettel van dolgunk. Krónikus hányingert okozhat például a súlyos ételérzékenység, gyógyszer-mellékhatás, a gyomor vagy a vékonybél belső nyálkahártyáján kialakuló peptikus, bakteriális fertőzés miatti fekélybetegség, a normál gyomorizommozgásokat befolyásoló gastroparesis, a gyulladásos bélbetegségek, az irritábilis bélszindróma, és a refluxbetegség is.

Fogamzóképes nőknél a reggeli émelygés, hányás a korai terhesség egyik jele, kísérője lehet. Ritkábban az is előfordul, hogy ez, a terhesség első trimeszterében jelentkező kellemetlenség súlyos állapottá, vészes terhességi hányássá fajul. Ezen kívül krónikus hányingert okozhat több emésztőszervi megbetegedés is, például a hasnyálmirigy-gyulladás, az epebetegség, epekövesség, valamint a májgyulladás is. Nem teljesen tisztázott az oka a migrénhez hasonlóan, rendszeresen jelentkező ciklikus hányás szindrómának, ami szintén visszatérő, akár évekig tartó krónikus hányingerrel nehezíti a beteg életét.

A cikk a Budai Egészségközpont gasztroenterológusainak közreműködésével készült.