Kevesen tudják, hogy a calicivírus tehető felelőssé a gyomor- és bélhurutos esetek 30-40%-áért. Hogy lehet felismerni a rendkívül gyors lefolyású betegséget?

A calicivírus-fertőzésnél 1-1,5 napos lappangási idő a jellemző - ennyi idő után jelentkeznek a kellemetlen tünetek. Mi árulkodik arról, hogy elkaptuk a fertőzést? Mindenekelőtt a hasfájás, hányinger, hányás, hasmenés jelzi, hogy gond van. Nagyjából napi 4-8 székletről számolnak be a betegek calicifertőzésnél. Ezen felül rossz közérzet kíséri az említett panaszokat, és étvágytalanság, láz, illetve hőemelkedés nehezítheti a beteg napjait. Előfordulhat fejfájás, izomfájdalom is.

Szerencsére egy rövid lefolyású betegségről van szó, rendszerint 1-3 nap alatt lezajlik a fertőzés és megszűnnek a tünetek. Alapvetően nem „veszélyes”, ritkán okoz szövődményeket. Kivételt képeznek a károsodott immunrendszerűek, az idősebb korosztály, továbbá a gyerekek – esetükben lényegesen nagyobb a veszélyeztetettség a hasmenés, hányás miatt bekövetkező gyors folyadékvesztés miatt.

A calici esetében egy igen fertőző vírusról beszélünk – alacsony csíraszámmal is képes a szervezetbe kerülve betegséget okozni. A vírus a hányás, hasmenés által tárgyakon, ételeken, folyadékon, levegőn keresztül terjed. Fontos, hogy már a tünetek megjelenése előtt is fertőzhet a beteg, és a panaszok elmúlta után 1-3 napig még ürül a szervezetből a vírus, tehát fertőz az érintett. Védekezni úgy lehet a betegség továbbadása ellen, ha a vírushordozó környezetét alaposan fertőtlenítjük, valamint a szokásosnál is jobban betartjuk a kézmosásra vonatkozó higiéniai ajánlásokat.

Mivel gyorsan mutálódik a vírus, így csak rövid ideig van védettségünk, ha átestünk a fertőzésen. Épp emiatt védőoltás sincs az – emésztőrendszert érintő járványok 75-89%-át okozó – calici ellen.

Gyógyszeres kezelést nem igényel a betegség, viszont fokozottan figyelni kell a folyadékbevitelre, a szervezet sóháztartásának rendezésére. Ajánlott a kisebb adagokban, apró kortyokkal történő folyadékfogyasztás, nagyjából 10-20 percenként. A vízen, levesen, gyümölcsleven kívül ihatunk úgynevezett rehidratáló italt is, amely patikákban szerezhető be, és magas elektrolit tartalma révén támogatja a felépülést.

Érdemes odafigyelni a megfelelő táplálkozásra is. Kerülni kell a nehéz, zsíros, olajos, fűszeres ételeket! Helyettük inkább sós kekszet, pirítóst, sós rizst, főtt burgonyát, illetve almát együnk a tünetek megléte alatt!

A bélflóra helyreállításában segítségünkre lehetnek a probiotikumok is. A tünetek lecsengése után probiotikus élelmiszerek fogyasztása is ajánlott, ilyen többek között a joghurt – olyan terméket keressünk, amelynek a csomagolásán szerepel az „élő kultúra” vagy az „aktív” kifejezés.

A cikk a Budai Egészségközpont szakmailag ellenőrzött tartalma alapján készült.