Elfelejti a neveket, időpontokat, olykor a legegyszerűbb kifejezések sem jutnak eszébe, és az is előfordul, hogy lehetetlen helyekre tesz tárgyakat? A memória zavarai számos okból kialakulhatnak, és sokféleképpen jelentkezhetnek.

Memóriazavarok esetén gondok adódhatnak az információk megjegyzésével, megtartásával és a felidézésével, vagyis az emlékezéssel is. Hátterükben szervi (organikus) és lélektani (pszichogén) okok is állhatnak. Előfordulhatnak átmeneti és krónikus jelleggel egyaránt. Sokféleképpen jelentkezhetnek: van, amikor csak bizonyos dolgok, például nevek, évszámok felidézése jelent gondot, máskor a probléma minden információtípusra kiterjedhet. A memóriazavar stagnálhat és mutathat romló tendenciát is. Az ilyen jellegű gondok jelentős része korfüggő, idős korban egyre gyakoribb (a 65 évnél idősebbek között tíz százalékra becsülik az érintettek számát), ezért a várható emberi élettartam örvendetes meghosszabbodása szinte közegészségügyi problémává emelte a memóriazavarok kérdését.

Mi állhat a memóriazavarok hátterében?

A memóriazavar több központi idegrendszert érintő, idegsejt pusztulással járó betegségnek is vezető tünete lehet, például az Alzheimer-kórnak és az agyi érkárosodás miatt kialakuló vaszkuláris demenciának. A leggyakoribb szervi eredetű memóriazavar az Alzheimer-kór, amelynek pontos oka ismeretlen, de a tapasztalatok szerint az emelkedett életkor és a genetikai adottságok elősegítik. A memóriazavar kísérő tünete lehet a Parkinson-kórnak és a súlyos koponyasérülést követő állapotnak illetve az agynyomást fokozó, az agy oxigénhiányos állapotával járó betegségeknek is.

Nem szervi eredetű baj is okozhat memóriazavarokat: így például a súlyos depresszió miatti fásultság, tompa közöny, érdektelenség, csökkent koncentrálóképesség, figyelemzavar is akadályozhatja az emlékek felidézését. Egyéb okok is előfordulhatnak: folyadékhiány, beszűkült veseműködés, drogfogyasztás, alkoholizmus is rontja a memóriát.

Az időskori feledékenységtől a demenciáig

A memóriazavar a legfeljebb bosszantó kellemetlenséget jelentő korfüggő feledékenységtől az enyhe kognitív zavaron át egészen az önálló életvitelt lehetetlenné tévő súlyosan demens állapotig terjed. A korfüggő memóriazavar, az idősödéssel gyakran együtt járó feledékenység körébe a maximum 15 százalékos emlékezetvesztés tartozik. Legtöbbször a nevek, adatok felejtésére terjed ki, legtöbbször a környezet észre sem veszi.

A következő fokozat az enyhe kognitív zavar, ami tulajdonképpen egy tünetegyüttes, amely több betegségnek, az esetek körülbelül tizedében az Alzheimer-kórnak az előjele lehet. Feledékenység, figyelem- és koncentrációzavar, a beszéd és a gondolkodás, a problémamegoldó képesség romlása jár együtt vele.

A memóriazavar legsúlyosabb fokozata a demencia, az értelmi képességek összetett károsodása, hanyatlása, amelyet más készségek, képességek (a gondolkodás, a beszéd, a mozgás) romlása is kísér.

Jellegzetes tünete az egyre súlyosbodó feledékenység, a tanulás, a számolás képességének elvesztése, először a rövid távú, majd a hosszú távú emlékezet romlása, a figyelem és a koncentrációképesség romlása, az érzelmi élet elszíntelenedése, érdektelenség, közöny, a depresszió erősödése, előrehaladott stádiumban téveszmék, üldözési mánia jelentkezése, a személyiség, a viselkedés megváltozása, a közvetlen hozzátartozók fel nem ismerése, az önálló életviteli képesség elvesztése.

A probléma mielőbbi felismerése nagyon fontos, hiszen a korai stádiumban elkezdett kezelés eredményesebb lehet. Ezért, ha a feledékenység feltűnő mértékűvé válik, különösen, ha figyelemzavar és más tünetek is kísérik, mielőbb konzultálni kell a háziorvossal, aki elrendeli a szükséges (kognitív teszt-, laboratóriumi, neurológiai, EKG, EEG, ér- és szívultrahang, agyi képalkotó) vizsgálatokat.

Tehetünk-e a memóriazavarok kialakulása ellen?

Megelőzésként a legjobb, ha az agyat, a memóriát idősebb korban is állandóan használjuk. Sokat segíthet az olvasás, a logikai és társasjátékok gyakorlása, a rejtvényfejtés, az idegen nyelv- és a verstanulás.

Az egészséges életmód az agyi vérkeringést is karbantartja, így közvetve az egészséges, vitamindús étrend, a kellő mozgás, az egészséges testtömeg megőrzése vagy helyreállítása, a káros szokások kerülése, az elegendő pihenés és a megfelelő stresszkezelési technika elsajátítása is hozzájárul a memória megőrzéséhez.

Egy, a közelmúltban befejeződött, több ezer embert egy évtizednél hosszabb időn át követő vizsgálat alapján, akik rendszeres, intenzív aktivitással éltek (sportoltak, edzésre, konditerembe jártak) azoknál mintegy 35%-kal volt kisebb a memóriazavarok kialakulásának kockázata.

A cikk a Budai Egészségközpont neurológusának közreműködésével készült el.