A rekedtség nem betegség, hanem egy tünet, melynek hátterében különböző problémák állhatnak. A hangképzési zavarokat eredetük szerint szervi és funkcionális okokra lehet osztani, melyek következtében nem tiszta hangot képez a beteg, a hangját nem képes modulálni, problémássá válik a hangerő szabályozása.

Funkcionális rekedtség

A funkcionális rekedtség hátterében nem áll anatómiai vagy neurológiai ok, leggyakrabban a hangszalagok megerőltetése váltja ki. Ez elsősorban azokra jellemző, akik munkájuk miatt sokat beszélnek vagy énekelnek. Előfordulhat gyerekeknél is, akik nagyon élénkek, hangosan kommunikálnak, de nem megfelelően képzik a hangot. Olykor szervi elváltozások, vérbő duzzanatok, sérülések is kialakulhatnak a gége területén a szerv helytelen használata miatt.

A rekedtség szervi okai

A gégegyulladás a rekedtség leggyakoribb oka. Kialakulhat a torok fertőzéseinek következtében, a hang megerőltetése, valamint vegyi anyagok, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás és reflux miatt is. A gégegyulladás lehet akut, gyors lefolyású, de krónikus is, ha nem szűnnek meg a kiváltó okok és tartósan (három hétnél tovább) fennmarad a gyulladás.

Rekedtség oka lehet jó- vagy rosszindulatú daganat is, ezért dohányosok esetében tartós rekedtség miatt elengedhetetlen a fül-orr-gégészeti vizsgálat.

Neurológiai betegségek, mint például a Parkinson-kór, szklerózis multiplex, bénulások, de endokrinológiai és veleszületett rendellenességek is okozhatnak rekedtséget.

Rekedtség vizsgálata

A hangszalagokat endoszkópos eszközökkel (laryngoszkóp, fiberoszkóp) vizsgálják, valamint a foniáter egy speciális fényforrást is használ, az ún. stroboszkópot, mellyel a hangszalagok mozgását teszi jobban láthatóvá.

Rekedtség kezelése

A rekedtség kezelése minden esetben a kiváltó októl függ. Fertőzések esetén leggyakrabban pár napon belül spontán elmúlik a tünet, ha ez nem így történik gyógyszeres kezelésre lehet szükség. A hangszalagok további erőltetése kerülendő. Csakis lágyan lehet beszélni a kialakult hangszínen, hangmagasságon és kényelmes hangerővel, de nem suttogva, mivel ez is egy olyan beszédtechnika, ami fokozottan igénybe veszi a hangszalagokat. Sokat segít az ún. „gégediéta” betartása, ami a fűszeres, csípős ételek, szénsavas és alkoholos italok, túlságosan hideg vagy túl forró ételek kerülését jelenti a hang pihentetése, sok beszéd mellőzése mellett. A dohányzás és egyéb irritatív anyagok kerülése, lehetőség szerinti elhagyása szintén ajánlott. Refluxbetegség esetén a túlzott gyomorsav-képződés gátlása segíthet. Jóindulatú daganatok, polypok esetén műtéti megoldásra lehet szükség, rosszindulatú daganatokat kezelésében pedig onkológiai módszerek alkalmazására kerülhet sor.

A cikk a Budai Egészségközpont fül-orr-gégész szakorvosának közreműködésével készült el.