Miért verejtékezünk, és lehetnek-e kóros állapotai az izzadásnak?

„A párolgás hőelvonással jár” – tanultuk fizikaórán, és a saját szervezetünk rögtön jó példát szolgáltat erre: verejtékezés útján szabályozza a testhőmérsékletet, akadályozza a túlmelegedést. Amikor a test átmelegszik, az idegrendszer aktiválja a verejtékképződést, a verejtékmirigyek által termelt folyadék a bőr felszínére jutva elpárolog, ezzel hűti a bőrt.

Az emberi bőr felszínén mintegy 2-4 millió verejtékmirigy található, egyes testrészeken, például a tenyéren, talpon és a homlokon négyzetcentiméterenként akár több száz is (600/cm2). Ezek átlagosan 6-8 deciliter verejtéket termelnek, de ez a mennyiség nagyon sok körülménytől függ. Elsősorban a környezeti hőmérséklet befolyásolja: melegben fokozódik, hűvösebb időben csökken a termelődés. A tevékenység is legalább ennyire fontos: míg ülőmunka közben 450 ml verejték termelődik naponta, kemény fizikai munka vagy sport közben ennek kétszerese is termelődhet akár egyetlen óra alatt is. Összefügg az életkorral és a testsúllyal is az izzadás mértéke. Az idősebbek kevésbé izzadnak, mint a fiatalok, a túlsúly pedig fokozza a verejtékezést.

A verítékképződés akadályozottsága (anhidrózis, hipohidrózis) nagyon súlyos következményekkel járhat, akár hőgutához vezethet, de fel kell figyelni a túlzott verejtékezésre is, mert ez is utalhat különböző betegségekre.

Ekrin és apokrin verejtékmirigyek

Kétféle verítékmirigy van. A test hűtéséről elsősorban a bőrfelület legnagyobb részén, legsűrűbben a tenyér, a talp és a homlok területén megtalálható ekrin verejtékmirigyek gondoskodnak, az idegrendszer irányításával, hő- és stresszhatásra reagálva. Ezek az egyszerű szerkezetű mirigyek közvetlenül a bőr felszínére vezetik ki a folyadékot, amelynek legnagyobb része víz, emellett kis molekulasúlyú fehérjét, nátriumkloridot, ureát, kalciumot, magnéziumot, aminosavakat, ammóniát is tartalmaz. Melegben elsőként a homlok és a fejtető ekrin verejtékmirigyei aktiválódnak, stressz hatására viszont a tenyér nedvesedik át először a verejtéktől, utána a hónalj, nyak, hát, mellkas kezd izzadni.

A másik típusú, a módosult, ún. apokrin verejtékmirigyek aktivitása a kamaszkorban kezdődik és a nemi hormonális változásokkal is összefügg. Ezek a hónaljban, az emlőbimbónál, a külső nemi szerveken és a végbélnyílás körül lévő szőrtüszőkhez kapcsolódnak, és az ezekben termelődő folyadék nem közvetlenül a bőr felszínére ürül, hanem a szőrtüszőkbe. A termelődő verejték összetétele is más: nagyobb mennyiségben tartalmaz fehérjéket, glikoproteineket, zsírt, androgéneket, állaga pedig tejszerű, zsíros.

Túlzott izzadás, hiperhidrózis

Az indokolatlanul erős verejtékezés, ami meghaladja a test megfelelő hűtéséhez szükséges mértéket, egyrészt kellemetlen, az életminőséget is rontja, másrészt jelzésértékű is lehet, más problémára is utalhat. A hiperhidrózis lehet elsődleges, amikor nem azonosítható a kiváltó ok, és lehet valamilyen betegség életmódbeli körülmény is a hátterében. Ételek, italok is kiválthatnak erős izzadást, például a forró, fűszeres, csípős vagy nehéz ételek, a kávé és az alkohol. Ezt az állapotot „étkezési hiperhidrózisként” ismerik.

Nem ritka az sem, hogy valaki éjjel, alvás közben szenved erős izzadástól, akár annyira, hogy átázik a hálóruhája, ágyneműje. Gyakran a menopauza időszakában lévő nők hormonális változásai állnak a háttérben, máskor tartós stressz, szorongás váltja ki ezt az alvászavart. Gyógyszerek (fájdalomcsillapítók, antibiotikumok, hormontartalmú gyógyszerek, kemoterápiás szerek) mellékhatásaként is jelentkezhet intenzív verejtékezés.

Betegség, például diabétesz, pajzsmirigy- vagy agyalapi mirigy túlműködés, mellékvese daganat, rosszindulatú vérképzőszervi betegség ( lymphoma), idegrendszeri betegségek, autoimmun betegségek is okozhatnak hiperhidrózist.

„Folyik rólam a víz”

A túlzott izzadás hatással lehet a mindennapi életre. Ki szereti a hónaljnál vagy háton terjengő sötét nedvességfoltot, különösen, ha attól kell tartania, hogy előbb-utóbb kellemetlen szaggal is jár? Van, aki emiatt visszahúzódóvá válik, mert kényelmetlenül érzi magát munkahelyén vagy társaságban. Ráadásul az ilyen jellegű bosszúságokon túl más bajokat is okozhat a túlzott izzadás: a nedves, meleg ideális közeget teremt a legkülönbözőbb kórokozók elszaporodásának, például a bőrgombáknak, a baktériumoknak. Bizonyos baktériumok (corynebacteria) lebontó tevékenysége folytán az eredetileg termelődő szagtalan verejték kellemetlen szagúvá válik. Az elszaporódó kórokozók bőrgyulladást, irritációt válthatnak ki. A fokozott izzadás a tenyéren és a talpon pedig vírusos szemölcsök megjelenésének is kedvez.

Egyéb verejtéktermelődési panaszok

A hiperhidrózis ellentéte az anhidrózisnak vagy hipohidrózisnak nevezett állapot, amikor az érintett verejtéktermelődése nem megfelelő, nem elég a test hűtéséhez. Ez súlyos, életveszélyes helyzetet idézhet elő, a beteg a túlmelegedéstől akár hőgutát is kaphat.

A bromhidrosis esetén a beteg a verejtékezés miatti kellemetlen testszagtól szenved. Különösen a szőrtüszőkhöz kapcsolódó, apokrin verejtékmirigyek által termelt izzadság okozhatja a bőrön lévő baktériumok elszaporodását, ami kellemetlen testszagot válthat ki.

Ritkán, de az is előfordulhat, hogy az amúgy színtelen verejték színes lesz, ez esetben a chromhidrosis állapotáról beszélünk.

Bármelyik elváltozás áll fenn, mindenképpen szakemberhez kell fordulni. Ha ismert a háttérben lévő betegség, akkor annak kezelése oldhatja meg ezt a problémát is.

Más esetekben bőrgyógyász segíthet, például a lokális alumínium-klorid terápia, az iontoforézis és a lokalizált hiperhidrózis esetén botulinum toxin terápia jöhet szóba.

A cikk a Budai Egészségközpont bőrgyógyászának közreműködésével készült el.