A visszér különösen a középkorú és idősebb nők körében gyakori betegség, amely teljesen nem gyógyítható, de jól kezelhető.

A visszér a vénák kóros kitágulása leginkább az alsó végtagokon. Akkor alakul ki, ha a vénás érrendszer nem tudja megfelelően elszállítani a szövetekből az elhasznált vért és a mérgező anyagcseretermékeket. A vénák a szövetek felől szállítják a használt, oxigénben szegény vért a szív és a tüdő felé. Ezt a folyamatot a szív szívóerején túl az ereket körülvevő izmok pumpáló mozgása és a vénákban lévő billentyűk működése segít. Utóbbiak meggátolják, hogy a vér visszafolyjon a szövetek felé. Ha ezek a billentyűk nem működnek megfelelően, akkor a vénák falát alkotó kötőszövet gyengül, az izompumpa nem segít eléggé, és a vér egy része visszaáramlik, ezzel kitágítva a vénák falát.

A visszér alattomosan megjelenő betegség, ugyanis kezdetben alig vannak tünetei. Talán csak annyi tűnik fel a betegnek, hogy este kicsit megdagadnak a lábai, esetleg enyhén fájnak, a bőr érzékenyebbé válik rajtuk. Később a tünetek erősödnek, a láb éjszaka többször begörcsölhet, bőrpír, hámlás jelentkezhet. A visszér jellegzetes tünete, a bőrön át egyre erősebben látszódó vénák azonban csak ezután jelentkeznek. Általában ez az a pont, amikor a beteg gyanakodni kezd, hogy visszere van, de sokan ekkor is csak esztétikai problémaként tekintenek a dologra. Pedig jobb minél előbb kezelésbe venni, mert a kezeletlen visszér akár tombózishoz vagy fekélyek kialakulásához is vezethet. A súlyos, de elhanyagolt visszérbetegség akár rokkantságot, munkaképtelenséget is okozhat.

Kik érintettek leginkább?

A visszér népbetegség, különösen a már szült, középkorú és idősebb nők érintettek benne. De a fiatal nők körében is előfordul, már 30 év alatt 5-6 százalékuk küzd a problémával. Az életkor előrehaladtával egyre többeket érint a visszér, 60 év felett már a magyar női lakosság 25-30 százaléka visszeres valamilyen mértékben. Az összes beteg között több mint kétszer annyi nő van, mint férfi.

Milyen tényezők befolyásolják a visszér megjelenését?

Az egyik legfontosabb tényező az öröklött hajlam. Akinek lazák a kötőszövetei, ezért aranyérrel vagy sérvvel is gyakrabban küzd, az a visszérre is hajlamosabb. De szerepe van a kialakulásban az életmódnak is: az álló munka éppen olyan ártalmas lehet, mint a mozgásszegény életmód. A túlsúly, az egészségtelen étkezés és a dohányzás ugyancsak hozzájárul a kialakulásához. Sokan a terhesség alatt találkoznak először a problémával a hormonális változások és a megnövekedett súly miatt. Emellett vannak betegségek, például az érszűkület, a trombózis (ami egyszerre lehet oka és következménye a visszérnek) bizonyos ízületi vagy anyagcsere-problémák, amelyek szintén okozhatnak visszeret.

A visszér kezelése

Bár a lábak eredeti állapota nem állítható teljesen vissza, megfelelő kezeléssel a visszér jól kordában tartható betegség. Odafigyeléssel a súlyos következmények, például a fekélyek kialakulása megelőzhető. Mindig az orvos feladata eldönteni, hogy melyik kezelési módszer, vagy mely módszerek kombinálása vezet a legjobb eredményre. A visszér kezelésében szerepet kaphatnak a különböző kompressziós pólyák, gyógyharisnyák, amelyekkel besegíthetünk a feszességüket vesztett érfalaknak. Ezek javítják a vénás keringést, csökkentik a lábra nehezedő nyomást, enyhítik a tüneteket. A visszérre alkalmazható krémek szintén a tünetek leküzdésében segíthetnek, hűsítik a lábat. Léteznek speciális visszértornák, gyógytornák is.

A visszér gyógyszeresen is kezelhető. Vannak úgynevezett venoaktív szerek, amelyek konkrétan az erek falára hatnak, csökkentik azok átjárhatóságát. A vízhajtók pedig a már kijutott szövetközti folyadékot csökkentik.

A súlyos visszértágulatokat sebészi úton is kezelhetik. Ilyenkor a károsodott vénákat eltávolítják, a vér áramlása a még normálisan működő visszerekbe kerül át, a sérült erek pedig felszívódnak. Létezik egy úgynevezett szkleroterápiás kezelés is, ilyenkor injekciókkal, gyulladáskeltő anyagok befecskendezésével elzárják a beteg vénákat. A kezeléseket jól kiegészítheti az életmódváltás, a dohányzás elhagyása, a súlyfelesleg leadása, mozgás, esetleg bőrgyógyászati ellátás.

A visszérbetegség nyáron

Tartós melegben az erek kitágulnak, a vérkeringés lelassul, az erekben fokozódik a pangás. Sajnos emiatt jellemző, hogy nyáron a visszeres panaszok súlyosbodnak, komolyabb odafigyelést igényelnek. Javíthatunk a helyzeten, ha bőségesen fogyasztunk folyadékot, akár napi 2,5-3 litert is, főképpen persze vizet. Érdemes gyakran, nem túl megterhelő mozgást végezni, például úszni, sétálni, kényelmesen kocogni. Ha hosszabb útra megyünk, akár repülővel, akár autóval, érdemes időnként megállni, kinyújtóztatni a végtagokat, sétálni egy kicsit. Nemcsak nyáron, hanem egész évben kerülni kell a forró fürdőket, a túlzott napozást és a szaunát, ha visszeres panaszaink vannak.

A cikk a Budai Egészségközpont érsebészének közreműködésével készült el.