Az állandó szomjúság és a gyakori vizelési inger viszonylag közismert tünetei a kezdődő cukorbetegségnek, de egy sor másik gyanús jele is lehet a problémának.

A cukorbetegség az egyik legszélesebb körben elterjedt népbetegség Magyarországon. 2019-es adatok szerint több, mint 1,1 millió felnőtt és több, mint ötezer gyermek érintett a betegség valamelyik típusában. A felnőtt cukorbetegek százezer lakosra jutó száma húsz év alatt megháromszorozódott. Ez azt jelenti, hogy a szűkebb vagy tágabb környezetünkben biztosan van olyan, aki érintett a betegségben. Éppen ezért fontos, hogy minél hamarabb felismerjük a cukorbetegség, vagy még inkább az azt megelőző állapotok, a prediabétesz, illetve az inzulinrezisztencia jeleit.

A cukorbetegségnek két fő típusa van, az autoimmun okokra visszavezethető 1-es, és a szerzett, vagyis részben életmódbeli okokkal magyarázható 2-es típus. Az 1-es típusú betegség általában hirtelen lép fel, akár néhány hét alatt jelentős romlással a beteg állapotában. Főbb tünetei az állandó szomjúságérzet, szájszárazság, sok vizelet, fáradékonyság, súlyvesztés.

A 2-es típusú betegség kialakulása ezzel szemben lassúbb, ez a betegség akár hosszú éveken át is tünetmentes, vagy tünetszegény lehet. Emiatt fordulhat elő, hogy sok esetben elég későn, akár 10-15 évvel a kezdete után diagnosztizálják. Biztosat a betegségről csak a laboratóriumi vércukorszint-ellenőrzés mondhat, azonban vannak intő jelek, amelyek megléte esetén érdemes orvoshoz fordulni. Ezek egy része kevéssé közismert, és más betegségeket is jelezhet, mégsem árt észben tartani, hogy akár cukorbetegségre is utalhatnak.

Hasonlóképpen ezek a tünetek jelezhetik a cukorbetegség megelőző állapotait, a prediabéteszt, amikor a vércukorszint már megemelkedett értékeket mutat, de még nem kórosan, még nincs szó cukorbetegségről. Vagy éppen az inzulinrezisztenciát is, amikor az állandóan magasabb inzulinszintek miatt a sejtek lassan érzéketlenné válnak az inzulinra. A hasnyálmirigy próbál ezért még több inzulint termelni, de egy idő után már nem képes a fokozott igényt biztosítani, és kialakul a cukorbetegség.

Bőrproblémák

A magas inzulinszint jele lehet az ún. acanthosis nigricans, azaz a bőr bizonyos területein - előszeretettel a hónaljban vagy a nyakon (de egyéb bőrfelületeken sem ritka) - megjelenő durvább tapintatú barnás elszíneződések. A magasabb inzulinszint fokozhatja a melanin termelődését a bőrben, ami a jelenséget okozza.

Ugyancsak árulkodó jel lehet, ha valaki folyamatosan visszatérő bőrfertőzésekkel küzd, begyulladnak a szőrtüszői, gyakran érzi, hogy viszket a bőre. Ha a sebei feltűnően lassan gyógyulnak, szintén érdemes laborvizsgálatot és orvosi konzultációt kérni. Inzulinrezisztenciára utalhat továbbá, ha valaki felnőttként is aknéval küzd, különösen ha a pattanások leginkább az állon jelennek meg. Ilyenkor is érdemes terheléses vércukor és inzulinvizsgálatot végeztetni. Ne elégedjünk meg azzal, hogy nőként például fogamzásgátló szedésével elnyomjuk a kellemetlen tünetet, mert ez nem oldja meg az alapproblémát.

Horkolás

Viszonylag kevesen tudják, de a horkolás más betegségek mellett a cukorbetegséggel is összefüggést mutathat. Kutatások szerint azok, akik alvási apnoe-szindrómától, vagyis alvás közbeni légzéskimaradásoktól szenvednek, nagyobb eséllyel lesznek 2-es típusú cukorbetegek. Svájci kutatók mindezt azzal magyarázzák, hogy az alvás alatti légzéskimaradások miatt keletkező oxigénhiány megnöveli az úgynevezett stresszhormonok kiválasztását, melynek hatására a májból fokozódik a glükóz felszabadulás. Még egy ok, hogy a horkolást nem szabad félvállról venni, kezelésével akár a cukorbetegség kialakulása is megelőzhető.

A hallás megromlása

Arról sokan tudnak, hogy a cukorbetegség járhat látásromlással, arról azonban kevesebben, hogy hallásromláshoz is vezethet. Sőt – akár az enyhe mértékű hallásromlás is – lehet a cukorbetegség vagy a prediabétesz egyik korai tünete. A magasabb vércukorszint ugyanis károsíthatja a belső fülben lévő ereket, ezáltal pedig a hallást. A hallásproblémákat nem szabad elintézni azzal, hogy ez az idősebb korral jár, mindig ki kell vizsgáltatni a háttérben rejlő okokat.

Fogyás

Az ugyancsak viszonylag közismert, hogy a 2-es típusú cukorbetegség egyik rizikófaktora a túlsúly. Valóban, a statisztikák szerint már egészen kis súlytöbblet is növeli az esélyét annak, hogy valaki cukorbeteg legyen. Ugyanakkor a látszólag ok nélküli súlyvesztés is intő jel lehet, nemcsak az 1-es, hanem a 2-es típusú betegség manifesztálódása esetén is. Előfordulhat ugyanis, hogy a beteg fogyni kezd, mert a betegség hatására egyre többet kell vizelnie, amivel vizet és glükózt veszít a szervezete. A vércukor veszteséget pedig a test azzal pótolja, hogy az izmokból kezdi lebontani a fehérjét.

Soha nincs késő

Jó hír, hogy ha valakit diagnosztizálnak akár inzulinrezisztenciával, akár prediabétesszel, minden esélye megvan, hogy rendezze az állapotát. Ezen cukorbetegséget megelőző állapotok ugyanis nem jelentik azt, hogy az illető biztosan cukorbeteg lesz. Komoly életmódváltással, orvosi segítséggel, ha kell, gyógyszeres kiegészítéssel jó esély van a cukorbetegség elkerülésére. Ehhez többek között dietetikus szakember által összeállított étrendre, rendszeres testmozgásra, a megfelelő testsúly elérésére és fenntartására, stresszkezelésre, szükség esetén gyógyszerekre van szükség. Utóbbiak a javuló vércukor eredményekkel akár elhagyhatóak is lesznek, de a mozgás, stresszkezelés és az egészséges táplálkozás később sem elhanyagolható, élethosszig tartó feladat.

A cikk a Budai Egészségközpont munkatársainak közreműködésével készült el.