Régóta tartja magát a nézet, hogy naponta legalább 2,5 liter vizet meg kell inni az egészségünk érdekében. A valóság ennél árnyaltabb.

Az élő szervezetek, így az emberi test egyik legfontosabb jellemzője a homeosztázis (dinamikus állandóság), azaz a folyton változó külső és belső körülményekhez való alkalmazkodás, amellyel biztosítható a szervezet viszonylagos biológiai állandósága. Ennek része az emberi testben folyadékháztartás egyensúlya is, amelynek lényege, hogy a szervezet által felvett folyadék mennyisége egyezzen a vesztett folyadék mennyiségével. Mivel az emberi test egész nap folyadékot veszít a vizelés, az izzadás, a légzés során, ezt ivással (evéssel) pótolni kell.

Már csak azért is, mert testünk közel hatvan százalékát víz alkotja. Annyira alapvető fontosságú, hogy amíg étel nélkül akár hetekig is túlél az emberi szervezet, addig folyadékbevitel nélkül napokon belül meghal. Ha túl kevés (vagy semennyi) folyadékot viszünk be, akkor rövid időn belül számos kellemetlen tünettel szembesülünk: a vizelet mennyisége csökken és sűrűbbé válik, a vér úgyszintén elkezd besűrűsödni. Először csak szomjasak leszünk, aztán egyre fáradtabbnak, kimerültebbnek érezzük magunkat, a fejünk megfájdul, a szánk és a szemünk kiszárad. Ha továbbra sem iszunk, akkor a pulzusunk elkezd emelkedni, keringési zavarok lépnek fel, végül leállnak a vesék, és bekövetkezik a keringés összeomlása.

Mennyi az annyi?

Nagy kérdés azonban, hogy mennyi vizet is kell inni ahhoz, hogy a szervezet számára optimális legyen a folyadékbevitel. A legáltalánosabban elterjedt nézet szerint napi nyolc pohár, azaz körülbelül 2-2,5 liter vízre van szükség. Ez azonban nem ennyire egyszerű, nem véletlen, hogy a különböző országok ajánlásai is eltérnek egymástól.

Nem nehéz belátni, hogy ahogy ételből, úgy vízből sem szükséges mindenkinek ugyanannyit fogyasztania. Az optimális mennyiség meghatározásánál nem mindegy az ember életkora, neme, testsúlya, egészségi állapota, fizikai aktivitása, életmódja, ahogy az is számít, hogy milyen az éghajlat abban az országban, ahol él, és éppen milyen évszak van (nyári hőségben ajánlott étkezésről és folyadékfogyasztásról korábbi cikkünket itt olvashatja). Egy alacsony, kis testsúlyú, nem sportoló, irodai munkát végző nőnek télen nyilván jóval kevesebb vízre van szüksége, mint egy magas, súlyos, fizikai munkát vagy versenysportot űző férfinak a nyár közepén. Előfordulhat, hogy valakinek napi 1,5 liter víz sem kevés, míg másnak 3-4 liter sem sok. Éppen ezért óvatosan kell bánni az olyan kijelentésekkel, hogy kinek hány liter vizet kell meginnia egy nap alatt.

Nem csak a vizelet/víz arány számít

Ugyancsak elterjedt nézet, hogy annak eldöntésére, hogy megfelelő mennyiségű folyadékot veszünk-e magunkhoz, a vizelet mennyiségét és minőségét kell megvizsgálni. Vagyis, ha körülbelül megegyezik az elfogyasztott és a kiürített folyadékmennyiség, és a vizelet színe világossárga vagy majdnem színtelen, akkor megfelelő a folyadékbevitel. Ha a vizelet színe sötétebb sárga, narancssárgás, akkor viszont több vizet kellene innunk.

Ez a felvetés részben igaz: a vizelet színe valóban jelenthet támpontot, bár bizonyos ételek (például a cékla) átmenetileg elszínezhetik a vizeletet. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy nemcsak italokon keresztül juttathatunk folyadékot a szervezetünkbe, hanem az ételek is tartalmaznak vizet. Általában elmondható, hogy kiegyensúlyozott étrend mellett a bevitt folyadék körülbelül negyede étkezéssel jut a testbe. Ez valamivel több lehet azoknál, akik viszonylag sok lédús gyümölcsöt fogyasztanak, és szívesen esznek a főétkezések során leveseket.

Tévhitek a vízivás körül

A vízivás előnyeiről számos tévhit kering, ami sokakat arra ösztönöz, hogy néha egészen irreális mennyiségű (napi 4 litert meghaladó) vizet vegyenek magukhoz. A Pennsylvaniai Egyetem kutatói, Dan Negoianu és Stanley Goldfarb áttekintettek számos, a témában publikált klinikai tanulmányt, és arra jutottak, hogy a vízivásnak tulajdonított pozitív élettani hatások egy részére semmilyen tudományos bizonyíték nincs. Ilyen például az a vélekedés, hogy a sok víz fogyasztása eltelíti a gyomrot, így nem leszünk éhesek, és ez segíthet a fogyásban. Ugyancsak nem nyert bizonyítást, hogy a nagy mennyiségű vízfogyasztás segít megelőzni a ráncok kialakulását. De az az állítás sem bizonyosodott be teljesen, hogy a fokozott vízfogyasztással megelőzhető lenne a migrén. A túl kevés vízbevitel okozhat fejfájást, de az ellenkezőjére vonatkozó eredmények statisztikailag nem voltak szignifikánsak.

Mindez azonban nem azt jelenti, hogy nem érdemes odafigyelni a vízfogyasztásra, csak túlzásba nem érdemes esni. A megfelelően hidratált szervezet nem lesz automatikusan ránctalan és karcsú, de az optimális mennyiségű vízfogyasztás többek között segít mederben tartani a vérnyomást, a koleszterin- és vércukorszintet, csökkenti a vesekő, a vesetájéki és húgyúti fertőzések kockázatát, kipárnázza az ízületeket, energikusabbá tesz, támogatja az immunrendszert, segít az ásványi anyagok és tápanyagok felszívódásában, és segít megelőzni az izomgörcsöket.

A cikk a Budai Egészségközpont nephrológus szakorvosának közreműködésével készült el.