A köznyelvben elterjedt vakbélgyulladáson valójában nem is a vakbél gyulladását értjük, de nem az egyetlen félreértés e szerv körül.

Mi is a vakbél?

Van egy széles körben elterjedt félreértés a vakbél körül. Amikor a legtöbben vakbélről vagy vakbélgyulladásról beszélnek, akkor valójában nem a vakbélre, hanem annak pár centiméteres nyúlványára, a féregnyúlványra gondolnak. Ez a parányi szerv a vékony- és vastagbél találkozásánál található, és szinte csak akkor foglalkozunk vele, ha megbetegszik, begyullad.

Azzal kapcsolatban, hogy mennyire felesleges szerv a féregnyúlvány, megoszlanak a vélemények. Azt a nézetet, miszerint a féregnyúlvány ugyanolyan nélkülözhető, mint a férfiak mellbimbója vagy a bölcsességfogak, erősíti, hogy akiknek begyullad, és műtéti úton eltávolítják, az ezután is százszázalékos életet tud élni, nem hiányzik neki a féregnyúlvány. Egyes kutatók szerint régen részt vehetett az emésztési folyamatban, de ma már nincs hasznos szerepe.

Az utóbbi időben azonban egyre több kutatás mutat rá, hogy a féregnyúlvány ma sem teljesen haszontalan, ugyanis jótékony bélbaktériumok tárolására szolgálhat. A Midwestern University kutatása néhány évvel ezelőtt arra jutott, hogy a féregnyúlvány feladata bizonyos fertőzések elleni védelem fokozása lehet. A féregnyúlvány fala ugyanis nyiroksejteket tartalmaz, amelyek az immunrendszer részei, ellenanyagok termelésére képesek.

Mi történik vakbélgyulladás esetén?

Vakbélgyulladáson tehát nem a vakbél, hanem az ahhoz csatlakozó, zárt végű, féreghez hasonlító, féregnyúlvány (appendix veriformis) gyulladását értjük. Vakbélgyulladásról az esetek túlnyomó többségében akkor beszélünk, amikor a féregnyúlvány vakbéllel érintkező nyílása elzáródik. Ezt az elzáródást ezen a parányi területen okozhatja egy keményebb székletrög, valamilyen kemény, megemészthetetlen tárgy lenyelése (például dióhéj, alufólia, szőlőmag, csontdarab), de akár egyszerűen a besűrűsödött nyák is. Sokkal ritkábban előfordul, hogy tumor vagy valamilyen élősködő okozza az elzáródást.

A vakbélgyulladás sürgős beavatkozást igényel, mert kezelés nélkül életveszélyes szövődményeket okozhat, például átfúródhat. Magyarországon évente körülbelül tízezer esetben van szükség vakbélműtétre, vagyis a féregnyúlvány eltávolítására. Ez a leggyakrabban előforduló sürgős sebészeti beavatkozást igénylő betegség. A halálozás szerencsére alacsony, évente körülbelül százan halnak meg emiatt hazánkban. A vakbélgyulladás jellemzően a fiatalok betegsége, leginkább tíz és harmincéves kor között fordul elő. Lányoknál fiatal korban valamivel gyakoribb, de felnőttkorban a két nem különbsége kiegyenlítődik.

A vakbélgyulladás tünetei

A vakbélgyulladás legfontosabb tünete a jellegzetes, vándorló fájdalom. Kezdetben a köldök körül érzi a beteg, de egy idő után már inkább a has jobb oldalán, a lágyék felé sugározva érzékelhető egyre erősebben. A beteg hasfala általában feszes, a fájdalmat a tapintás, rázás, mozgás fokozza. Enyhül viszont akkor, ha a jobb lábát behajlítja. További tünetek a hányinger és a hányás, illetve a nem túl magas láz.

Megelőzhető-e a vakbélgyulladás?

A vakbélgyulladás száz százalékban nem előzhető meg, nincs olyan körültekintő étkezés, mozgásforma vagy gyógyszer, amivel teljesen ki tudnánk zárni, hogy megtörténjen. Ugyanakkor a kialakulásának esélye csökkenthető azzal, ha valaki törekszik a kiegyensúlyozott étrend kialakítására. Ha rostokban dúsan táplálkozik, ügyel a megfelelő folyadékbevitelre, kerüli a túlzott zsír- és fehérjefogyasztást, akkor sokat tehet a belei egészségéért, a normális bélmozgásért és a rendszeres székletürítésért. A rendszeres székrekedés ugyanis növeli a vakbélgyulladás kockázatát, mert nagyobb eséllyel fordulhat elő, hogy egy keményebb székletrög elzárja a féregnyúlványt. Nem véletlen, hogy azokban az országokban, ahol hagyományosan sok zöldséget, rostban dús ételeket fogyasztanak, kisebb a vakbélgyulladásos esetek aránya.

A cikk a Budai Egészségközpont belgyógyász szakorvosának közreműködésével készült.