Bár az érintettek gondosan titkolják panaszaikat, az aranyérbetegség a leggyakoribb emésztőszervi elváltozások egyike. Összegyűjtöttük, mit érdemes tudni róla mindenképpen!

A becslések szerint a lakosság akár 40 százaléka is szenvedhet aranyérbetegségben, az ötven éven felüliek között pedig kétszer olyan gyakran fordul elő. Bár népbetegségnek tekinthetjük, sokan még mindig nem veszik komolyan, a kellemetlen tünetek és a rosszul értelmezett szégyenérzet miatt csak kevesen fordulnak orvoshoz. Összegyűjtöttünk, amit mindenképpen érdemes tudni az aranyérről.

Aranyere mindenkinek van

Az aranyérbetegség olyan visszérjellegű értágulat, ami a végbél utolsó szakaszának nyálkahártyája alatt futó, illetve a végbélnyílás záróizmát is dúsan behálózó vénás érhálózat elváltozása. Az ún. aranyeres csomók szervezetünkben akkor alakulnak ki, ha ezek az erek a végbél és a végbélnyílás falában kitágulnak, keringésük lelassul, a szállított vér pangani kezd bennük, a kiöblösödések a bélfalból kidomborodnak. A külső aranyeres csomók kívülről is tapinthatók, láthatók, a belsőket pedig a szakorvosi vizsgálat állapítja meg.

Az aranyérbetegség okai elsősorban az egészségtelen életmódra vezethetők vissza

Az aranyérbetegség kialakulásának hátterében több minden állhat, például a vénafal öröklött gyengesége, a tartós, gyakori székrekedés, a mozgásszegény életmód, a sok ülés, a megterhelő fizikai munka vagy emeléssel járó sport, a hasűri nyomás tartós megnövekedése (pl. túlsúly, terhesség miatt), a rostszegény táplálkozás, a bél nyálkahártyájának irritációja erős fűszerekkel vagy alkohollal.

Az aranyérbetegség tünetei más betegségre is utalhatnak

A külső aranyeres csomót a vécépapíron megjelenő vérnyom, a végbélnyílás környékének viszketése, esetleg a tapintható, fájdalmas kitüremkedése jelezheti. A végbél falán lévő, belső aranyeres csomóra leginkább a székeléskor jelentkező fájdalom, sötét színű vérzés figyelmeztet. Ezeket a tüneteket akkor is komolyan kell venni, ha kellemetlenségnél nem súlyosabbak, mert más betegségek, például vastagbélrák jele is lehet!

A végbél betegségeire is érvényes, hogy minél korábbi szakaszban fedezik fel és kezdik el kezelni, annál kisebb bajt okoz és jobban kezelhető. A proktológus szakorvos gyorsan és fájdalommentesen elvégezhető végbéltükrözéssel állapítja meg a diagnózist. Más bélbetegségek kizárására vastagbéltükrözéses vizsgálat elvégzésére is szükség lehet.

Az aranyeres tünetek egybeeshetnek más, súlyos betegségek tüneteivel, ezért fontos, hogy a végbéllel kapcsolatos panaszokkal, különösen vérzés jelentkezésekor mielőbb forduljanak szakorvoshoz! Sajnos, nemegyszer megtörténik, hogy túl későn kerül kezelésre a végbéldaganatos beteg, éppen azért, mert a tüneteit „csak” aranyérnek tulajdonítja.

Hogyan kezelik?

A kezelés a csomók nagyságától, állapotától függ. Kezdeti szakaszban helyi kezelés, fertőtlenítő, gyulladásgátló kúpok, kenőcsök használata, gyógynövényes ülőfürdő, a vénák kiürülését elősegítő gyógyszer alkalmazása elegendő.

Az aranyeres csomók megszüntetésére gyakori eljárás a Barron-ligatúra, vagyis kis gumigyűrűvel szorítják el a csomót, így az elhal és leesik a nyálkahártyáról. Injekciós eljárás, az ún. szkleroterápia is alkalmazható az aranyér kezelésére. Heves panaszokkal, nagy fájdalommal, gyulladással járó esetekben proktológus segítségére van szükség. Ráadásul, ahogyan már említettük, az ilyenkor szükséges tükrözés egy gyors és fájdalommentes vizsgálat!

Rostdús étrenddel is segíthetünk

Gyógyszeres, vagy rosszabb esetben sebészi kezelés mellett is szükség van a beteg étrendjének végiggondolására: a rostdús ételek, zöldségek, gyümölcsök, müzli- és korpafélék, sok folyadékkal fogyasztva segítik elkerülni az aranyér legfőbb kiváltóját, a székrekedést. Hogy hogyan?

A táplálékban lévő, vízben oldhatatlan, emészthetetlen rostok tisztítják a vastagbelet, javítják a bélmozgást, segítenek elkerülni a székrekedést, az aranyérbetegség kialakulásának egyik fontos összetevőjét. A rostdús étrend mellett csökken az emésztőszervi daganatok a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint, az elhízás és az epeproblémák veszélye. A zöldségek, gyümölcsök, a teljes kiőrlésű gabonafélék fogyasztásával gondoskodhatunk a rostok beviteléről. Például a búzakorpában vagy a borsó héjában és a körtében vízben oldhatatlan cellulóz, hemicellulóz és lignin található, ami a tápcsatornán átalakulás nélkül halad át, de közben szinte „kisöpri” a bélfalakat. A koleszterinszint csökkentése és az epe védelme a másik típusú, vízoldékony rostoknak, például az almában lévő pektinnek köszönhető.

Az aranyérbetegség elkerüléséhez és hatékonyabb gyógyításához szükség van a béltisztító, emésztést serkentő rostokra. A rostdús étrend mellett mindenképpen gondoskodni kell a bőséges folyadékfogyasztásról is.

Mozgással is sokat tehetünk!

A rendszeres aktivitás, a mozgás serkenti az anyagcserét és az emésztést. Legjobb, ha olyan mozgásformát választunk, amely a mélyizmokat is eléri, edzésben tartja – ilyen például a Pilates torna. A medencealapi izmok, gátizmok, köztük a végbélnyílás körüli záróizmok edzésében az intim torna segíthet. Jó tudni, hogy létezik speciális végbél torna is, amely a záróizmok erejének és a végbélnyílás körüli érhálózat épségének helyreállítását segíti elő.

A cikk a Budai Egészségközpont proktológus szakorvosainak közreműködésével készült.