Az egészséges petesejt termelődésének hiányával járó korai petefészek-kimerülés lerövidíti a fogamzóképes életszakaszt.

A korai petefészek kimerülés (premature ovarian failure: POF) vagy korai petefészekelégtelenség gyanúja akkor merül fel, ha valakinél az átlagos 51 éves kornál jóval hamarabb, már a negyvenedik életév elérése előtt bekövetkezik a menopauza, vagyis leáll a petefészkekben az ösztrogén hormon, a sárgatest és az érett petesejt termelődése, elmarad a menstruáció. A negyvenes éveikbe lépő nők mintegy egy százalékát érinti ez a probléma. A POF-ban érintett nőknek a betegség előtt rendszeresen volt havi vérzésük. Ez különbözteti meg a petefészek kimerülés szindrómát a sok szempontból hasonlító primér petefészek-elégtelenségtől, amikor egyáltalán nem jelentkezik spontán menstruáció.

A korai petefészek-kimerülés bekövetkezhet műtéti beavatkozás (a két petefészek eltávolítása) vagy sugárkezelés után, kemoterápia, mérgező vegyi anyagok hatására, illetve autoimmun betegség, téves immunreakció vagy genetikai ok, kromoszomális eltérés (Turner-szindróma – az X-kromoszóma hiánya vagy törékenysége) miatt is. Előfordul az idiopátiás eredet is, amikor nem állapítható meg pontosan, mi áll a betegség hátterében.

A POF tünetei nem specifikusak

A petefészek-kimerülés eleinte nem jár egyértelmű tünetekkel. Az erre irányuló vizsgálatok többnyire akkor kezdődnek, amikor az egyébként még fogamzóképes korban lévő beteg ciklusa rendszertelenné válik, vagy több hónapig kimarad, illetve, amikor a pár gyermeket szeretne, de nem következik be a fogamzás. A korai petefészek-kimerülés a változó korhoz hasonló tüneteket is okozhat, így az érintettnél fokozott éjszakai izzadás, alvászavarok, hőhullámok, hangulatingadozás, ingerlékenység, hüvelyszárazság, libidócsökkenés is jelentkezhet. A korai petefészek kimerülés diagnózisát megerősíthetik a laboratóriumi vérvizsgálatok. Erre utal az alacsony ösztrogénszint, az AMH (anti-müllerian) hormon szintjének csökkenése, illetve az FSH (follikulus stimuláló hormon) magas szintje, az LH (luteinizáló hormon) szintje is jelzésértékű a szakemberek számára.

A POF leginkább azokat sújtja, akik gyermeket szeretnének, és emiatt nem következik be a vágyott várandósság. Ugyanakkor azoknak az érintetteknek is fontos tudni róla, és lehetőség szerint kezeltetni a problémát, akik már nem terveznek gyermeket. A fenti, klimaxra jellemző panaszokon és a teherbe esés akadályozottságán kívül is lehetnek ugyanis a petefészek korai kimerülésének az egészségükre káros következményei. Jó tudni, hogy a peteérés elmaradása, a petefészkek hormontermelésének csökkenése miatti alacsony ösztrogénszint jelentősen fokozza a csontritkulás kialakulásának és a szív- és érrendszeri betegségeknek a kockázatát.

A korai petefészek-kimerülés kezelése

A kezelés az ösztrogén és az FSH-hormon pótlásával történhet. A terápia eredményessége függ attól, hogy milyen típusú és eredetű a petefészek-elégtelenség, vagyis genetikai ok, kromoszóma-rendellenesség vagy más okozta-e. Különbséget kell tenni a csak az érésben lévő tüszőket, illetve a primordiális tüszőket, a petesejt-előalakokat is érintő betegség között. Az FSH-hormon adásával a peteérést lehet stimulálni, de ha a petesejt-előalakok sem egészségesek, akkor a fogamzóképesség visszaállításának még kevesebb az esélye.

Ha fogamzóképes korban lévő, a későbbiekben még gyermeket tervező betegen kell olyan beavatkozást, műtétet, kemoterápiát vagy sugárkezelést végezni, ami a korai petefészek-kimerüléséhez vezethet, akkor ma már mód van a beavatkozás előtt a saját egészséges petesejt elraktározására, lefagyasztására is, hogy lehetővé tegyék a későbbi gyermekvállalást. Jó tudni, hogy a korai petefészek-kimerülést bizonyos életmódi tényezők is befolyásolják, például mérgező vegyi anyagokkal, növényvédő szerekkel való érintkezés, a dohányfüst és egyes vírusok hatása is felgyorsíthatja ezt a folyamatot.

A cikk a Budai Egészségközpont nőgyógyászainak közreműködésével készült.